Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
304 A foktőieknek ismételt panaszára az érsek más helyre tevén át a missionariust, helyét Knezovics kanonokkal töltötte be. A cserével azonban nem nyertek semmit, mert a nevezett még szertelenebből háborgatta vallása miatt a lakosságot; minek folytán aztán, midőn az érsek meglátogatá Foktőt s a község elöljárói és prédikátora tiszteletére megjelentek, az utóbbi per longum et latum elpanaszolta neki, hogy Knezovics mint téríti erőszakkal az embereket. A panaszt végig hallgatta az érsek s aztán azt felelte, hogy a prédikátor és hallgatói békén maradhatnak, de 5 mindazokat, kik pápista szülőktől származtak, az orthodox hitre akarja visszavinni. A prédikátor oktassa a maga módja szerint híveit, de a kik a missionariust kívánják hallgatni, azokat ne akadályozza. Knezovics az ellene emelt panasz miatt feldühödvén, Horvát Ferencet viszont bevádolta az érseknél, hogy pápista gyermekeket taníttat a ref. iskolában, a pápistává letteket visszacsábítja s eltemeti, a pápistákat bálványozóknak nevezi s a maga prédikációi hallgatására csalogatja, a népet a Provisor és Fiscalis ellen lazítja stb. Az érsek Praefektusát bízta meg, hogy a vádakat illetőleg tartson vizsgálatot. A kihallgatott foktőiek, midőn a Praefektus tudakozta tőlük a prédikátor hibáit vagy bűneit, pártjára keltek annak s azt mondták, hogy ők nem tudják semmi hibáját s nem is engedik Foktőről elmenni, és ha a prédikátor távozik, ők is vele mennek. Ez utóbbi nyilatkozat azonban végzetessé lett mind rájuk, mind Horvát Ferencre, mert nem sokkal azután Knezovics kanonok, a Praefektus, Secretaries, Fiskális és Ispán Foktőn összejővén, maguk elé hivatták a prédikátort s 15 napi időt adtak neki a kiköltözésre. A Praefektus ugyanekkor a Superintendensnek is írt, hogy más alkalmas egyént rendeljen Foktőre. Horvát Ferenc csak a haragos Knezovics munkájának gondolván a kiutasítást, debreceni Szabó Mihály tekintélyes és buzgó egyhâztaggş.1 rögtön kocsira ült és az akkor Hajóson levő érsekhez ment, elmondva a tisztektől kiadott szomorú rendeletet és könyörögve, hogy engedné meg neki a községben továbbra is megmaradást. Az érsek azt felelte, hogy a prédikátor többféle vétekkel lett előtte elvádolva, s ugyanazért a dolog mibenlétének megvizsgálására kiküldött Praefektusnak relatiója után ő adta a kiutasítási megbízást. Most a kérésre nem mond sem igent, sem nem-et. Hazatérve az érsek Kalocsára, itt újra megkereste Horvát Ferenc, végválaszt kérendő tőle. A választ meg is kapta oly módon, hogy Foktőn tovább nem maradhat, hanem az érsek birtokában levő Szeremlére tartozik költözni; a mi be is következett, mert a Superintendens által vizsgálattételre kiküldött pataji és szabadszállási prédikátorok — az érsek ked-
