Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
AZ ALSÓ-DUNAMELLÉK PÜSPÖKEI. 1550 -1626. 1. Bakonyi Albert püspök. 155*—? Püspökségének kezdő évéül rendszerint az 1547-dik évet Írják, de ha — a miről nem lehet kételkedni — hiteles a följegyzése Skarica Máténak, az egyediilinek, ki Bakonyi nevét és püspökösködését emlékezetben hagyta: akkor nehány évvel későbbre kell tennünk püspöksége kezdetét; s ezt annyival bátrabban tehetjük, mivel a magyarföldi zsinatok is csak az 1550-dik évtől fogva kezdenek a püspökségekről beszélni és intézkedni. Skarica szerint több jeles ifjak közt Bakonyi is a ceglédi iskolából került ki, melyben Szegedi Kis István 1546— 1548. végéig Melanchton közhelyeit (Loci Communes) magyarázta az ifjúságnak. Miután előbb más helyen tanítói hivatalt viselt, ceglédi prédikátorrá1 s majd püspökké lett. Korra nézve idősebb volt Szegedinél, de azért állandóan atyjaként tisztelte azt s teljes készséggel vallotta be Skaricának mind élőszóval, mind leveleiben, hogy minden tudományos ismereteinek bővülését és tisztulását egyedül annak köszönheti. Hálájának adta jelét, midőn a török fogságban sinlődö Szegedinek kiszabadítása végett személyesen ment el Szolnokba az általa személyesen ismert Mahmud béghez, s nem rajta mult, hogy kérésével csak annyit érhetett el, hogy a tisztelt férfin undok börtönéből kivétetve egy oly cellába helyeztetett át, melyben a környékbeli prédikátorok körtére s az utókor számára szabadon Írhatott és dolgozhatott is. Midőn pedig a fogságból 1 „Bakonyi Albert 1554-ben hivatott meg — Ceglédre — prédikátornak.“ Takács József: „A ceglédi ref. egyház története.“ Cegléd 1892. 14. 1. 5 Földváry : Adalékok. IV.
