Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
277 bontandók, s a legtöbb szavazatot nyert egyén a Superintendensi hivatalba beiktattatván, megválasztása a Helytartótanácsnak tudomására juttattassék. így is történt. A szavazatok felbontására kiküldettek az Atyák közül Dámány András Senior és Mocsi István körösi másodpap, s a világiak közül Ns nyáregyházi Nyári Mihály, és — mivel a nevezett kecskemétiek kissé későn érkeztek, nehogy a dolog későre haladjon — Veres Pál körösi tanácsnok. Ezek aztán a papiak szomszédságában levő iskolai épületbe félrevonulván, a szavazatokat felbontották és összeszámlálták, s aztán visszatérvén jelentették, hogy négy egyén között oszlottak meg a szavazatok, s ezek közül a legtöbb esett Csáthi Dániel körösi első prédikátorra. A megválasztott uj Superintendens a régi szokás szerint különféle okok előhozásávai kérte a hivataltól fölmentetését, de hasztalan volt a mentegetődzés, az elnök kézrátétellel hivatalába beiktatta, annak hűséges folytatására föleskette, azon kijelentés mellett azonban, hogy mig hivatalában felsőbb helyen meg nem erősíttetik, a Superintendensi címmel ne éljen s teendőket ne végezzen. Egyúttal Gvürki István főgondnok és Darvas József a tanácskozmányon megjelentek számáról, a Superintendens választásnak az egyházi törvényekkel egyezőleg megtörténtéről s annak beiktatásáról azonnal értesíti ettek; utóbbi fölkéretvén, hogy legközelebb menjen Pozsonyba és Bécsbe s tegyen jelentést ott és azoknak, hol és kiknek szükséges a Superintendensnek annak rendje és módja szerinti választatása és beiktatásáról. Darvas József mielőtt Bécsbe indult volna, augusztus 1-sején sürgősen küldött levelében arra kérte a Superintendenst, hogy neki, mint a leányegyházak dolgában s érdekében a királyi udvarhoz küldöttnek s egyszersmind az új Superintendens megerősítését eszközlőnek, küldjön 150 irtot. A kívánt összeget még ugyanazon napon meg is kapta (lásd a nyugtát Sup. j. k. II. kötet 575. lap), minélfogva haladéktalanul Bécsbe sietett s mint aug. 12-én küldött levelében beszéli, Ő Felsége a királyné által külön kihallgattatáson fogadtatván, vele 3/4 órán át kegyesen társalgott. Ezen óv egyéb eseményei: I. A megférhetetlen természetű Soós István csákvári prédikátor, ki pillanatig sem szűnt meg mások becsületében gázolni, kétségkívül nagyon megsértette a helybeli földesurat Eszterházi Ferenc grófot is, mert ellene ilyes Írásbeli rende- 1 letet adott ki: „Mivel minket földesurakat nem becsül s ti közietek is zenebonát cselekedő a mostani predikátortok: azért a falunkból kiparancsoljuk“. Ekkor a Traktus Seniora és jegyzőjének tanácsára a csákváriak elhatározták, hogy1
