Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

•névtára“.1 Találunk abban egyházat, mely már 1520-ban fennállottnak vallja magát, és találunk sok, a XVI. század közepén már kétségbevonhatlanul nemcsak létezett, de az akkori viszonyokhoz képest még virágzottnak is mondható ■oly egyházat, mely eltagadja régiségét és fiatalságé vál dicsekszik.

Pathai Sámuel 1647-ben ezt Írja Szilágyi István Benjáminnak: Siklós várának és városának határai tisztelik Siklósi Mihály emlékezetét: és Siklós 1678-ban, határa pedig az egy Harasztit kivéve, még késó'bbi időben keletkezettnek hirdeti magát. A Budán rablánczokat és fogságot szenvedett Dévai Biró Mátyás azt mondja: „praedicationis meae testis est utraque Pannónia, uterque Rex Ungariae“ és Buda környékén nincs egyetlen egyház, mely 1600-on túl keresné eredetét Átalában pedig legtöbb egyházunk a XVIII, század végéről keltezi magát; s ezt látván, önként támad a kérdés: hol van a Sztárai által Baranyában 7 év alatt, s mint maga mondja, időközben segítségére érkezett prédikátor társai közremunkálásával alapított 120 egyház? hol van a Szegedi Kis István püspökségének 35 egyháza? s hol vannak azok az egyházak, melyeknek számára az 1551-ik év őszén Debreczenben együtt volt Atyáktól a budai basa et p is tores Ecclesiarum sub Turcis, Doktorokat és Ministereket kértek, mivel hogy a nép ardentibus votis petit quotidie a Deo copiam bonorum concionatorum, s a mely kérés folytán a gyűlés tagjai, agnoscentes tantum Bei benefícium, gratias egerunt. ac post paucos dies magna pars eorum in ditionem Turcarum proiecta est.1

Az általam közlött adatok nem fogják földeríteni, hogy az egyes egyházak mikor fogadták el a megtisztított vallás tanait s mikor lettek reformátusokká? de felmutatják a világos nyomokat, melyeken vissza mehetnek a messze múltba, közel az eredethez; s menve a nyomokon, összegvüjthetik egykori prédikátoraiknak neveit, fölszedhetik múltjuk történetének a feledékenység kezeiből kihullott morzsalékjait. Csak morzsalékjait, mert e munka összeállítójának nem volt czélja, üe módjában sem állott egy terjedelmes Egyházkerület százakra menő egyházai történetéhez összehordani minden anyagot. Ámde ha morzsalékok is azok, azért még is nagyon becsesek; ■olyanok mint a Sybillák utolsó könyve; annyit érnek mint az elveszett darabok; sőt többet, mert meg vannak.

1 Az egyetemes névtár hiányos és t“ves adatait fel is használják ■ellenünk. Közelebb Kanyaró F. „Unitáriusok Magyarországon. Kolozsvár 1891.“ cimü müvében azok alapján hódítja és foglalja el régi egyházainkat az Unitárius felekezet részére. Lásd 52, 88 stb. lap.

1 Gyalui Torda Zsigmond levele Melanchtonhoz 1551. október 10-ről. (Bindseil, Phil. Melanchtonis epistolae etc. Halis Saxonum 1874. 323. 1.)