Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
172 sosabb tanácsosokat sorba látogatták, kérve/lket, hogy kedvező véleményük és tanácsukkal birják reá 0 Felségét a kívánt kegyelmes válasz kiadására. Kéréseikre kaptak ugyan jó szavakat, de a megkeresettek egyátalában nem javalták, hogy az O Felségéhez beterjesztett folyamodvány érdekében együttesen működjenek. A küldöttek mindenáron célt akarván érni, s egyedüli segítő eszköznek az ajándékozást ismervén, tehát a mi Superintendensünket is arra sürgették, hogy minden késedelem nélkül küldjön Bécsbe 500 Rhftot. Alkalom hiányában ez nem történhetett mindjárt, de végre mégis teljesítő a kivánatot s Ágensünk Szilágyi Sámuel kezeihez az 500 ltot elküldte. Hasztalan volt azonban a nagy költekezés, mert a királyné február 1-én fiúgyermeket szült, s e miatt még csak reményleni sem lehetett, hogy eleibe járulhassanak, ugyanazért mindjárt február elején hazautaztak. Március hóban újra felmentek Bécsbe; a mi Superintendentiánk részéről losonci Darvas József volt akkor a megbízott. De hasztalan vesztegették oţt idejüket, s minden eredmény nélkül utaztak haza a pünkös’di ünnepekre. Augustus hóban harmadik kísérletet is tettek 0 Felségénél. Elkölt ugyan a tulatiszai Superintejidentia által adott 400 ft is, de a királynénál nem nyerhettek kihallgattatást, s a régens elé is csak többszöri visszautasíttatás után bocsáttattak. Mit sem végezve s vigasztalás nélkül távoztak Bécsből. II. Duruivecsén a templom és torony 1744-ben alapjától fogva újonnan építtetvén, 1745 ápr. 7. Debreceni M. János főjegyző, Dabi Sámuel, Debreceni Kovács János, Veresmarti Sámuel, Szonyi Virágú Mihály, Liszkai Miklós, Veszprémi Gergely prédikátorok jelenlétében ünnepélyesen felavattatott. Az egész napon át, a jelen volt egyházi férfiak és világi hitsorsosok, böjtölve foglalatoskodtak a szent dolgokban. Két sz. beszéd tartatott; az egyiket Debreceni K. János I. Kir. 6:9. versről, másikat Veszprémi Gergely Esdr. 6:16. versről mondta. Ezen egyház a templom és torony építés miatt nem kevés háborgatást szenvedett Althán Mihály Károly váci püspöktől. Az 1745 január 20-dikán Vácra idéztetett, hogy a püspöki consistorium előtt képviselői által jelenjen meg, s adja okát, miért merészkedett a püspök engedelme nélkül templomot és tornyot építeni. A képviselők megjelentek, s a püspök 500 ft bírságot rótt rájuk. Nagyobb birságtól félve, az egyház rögtön lefizette a püspöknek a kivánt nagy összeget, ki azzal indokolta eljárását, hogy a vecseiek az ő püspöki tekintélyét semmibe véve, megsértették és őt — mint magát kifejezte — bolonddá tartották. Mert midőn előbb az egyház küldöttei hozzá mentek, hogy az építésre engedélyt kérjenek, s ő az engedély megadását azoknak előterjesztésétől tette függővé, kiket Vecsére küldendő volt az építendő templom
