Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
87 Istennek segítségül hívása után a papiakon, némely prédikátoroknak az eklézsiákba elhelyezése elég zajosan követeltettetvén, következőleg ment végbe: Halasi eklézsiában az 1739 jan. 5-én meghalt Körösi István helyét Kőrösön hivatal nélkül tartózkodó Szecsei István foglalja el, ki meg is erősíttetett. Pândi eklézsiában Kocsi Ferenc helyébe sok civódás után Turóci István lép Ordasról. Ordasi eklézsiába Patai György megy Patajról, hova a tolnai traktus Seniora Patai Sámuelnek 1739 jan. 28-án történt halála után állíttatott be. Pataji eklézsia a sz. presbyterium által ajánlott prédikátorokat visszautassá és Szőnyi Pál részére beleegyezést csikart ki. Ez azonban a külföldi akadémiákon hosszabb időt akarván tölteni, míg visszatér helyettesíti a Bölcskén hivatal nélkül tartózkodó Ceglédi István, kit a nagy-harsányi eklézsiából Angyalosi Sigmond csalárdul kitúrt s aztán helyébe csúszott. Következő napon a megelőző vizsga és vitatkozás után 4 papjelölt nyert minősítvényt a predikátorságra, kik közül Veszprémi György tasi, s Komáromi Ferenc dabasi prédikátor lett. Ugyanezen ócsai összejövetel alkalmával a Superíntendensek tisztelet-dijául a Superintendentia körüli fáradozásaik némi jutalmazásául Halász Péter indítványára 50 Rhft határoztatok. Patai János Superintendens azonban nem élvezhette a felajánlott csekély jutalmat, mert még ezen év május 20-án meghalt. 1740-DIK ÉV. Interregnum. Kecskeméti és körösi Sessiók. II. Patai János 1731 január 4—1739 május 20-ig viselt Superintendensségét életével együtt letévén: Veresmarti L. Péter, mint a Superintendentia jegyzője azon volt, hogy uj Superintendens választassák; azonban gátot vetett igyekezetének az uralkodó pestis, mely az 1739-dik évben Pestmegyét is, de különösen túl a Dunát szánandőlag elnépteleníté. E miatt történt, hogy a Helytartótanácsnak és Pestmegyének rendeletére a pestissel látogatott helyekről a vészmentes helyekre s viszont utazás betiltatott. Sőt maga a Sup. főjegyzője Vörösmarti Lázi Péter is november 29-dikén szinte elhalt pestisben a szomszéd Fiilöpszálláson, hol papi szolgálatot tel-
