Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
85 Egyenetlen házasságkötés miatt idéztetvén s el is marasztalhatván, egyházából elköltözködésre büntettetik. Hallgatói és a földesur Podmanicki János megvonván tőle az ottani” szokott és tisztességes papi fizetést, marad papi szolgálat nélkül. Ezen éktelen házasságnál estető pap volt Gyarmati Péter kécskei pap; ez is hasonlólag megidéztetett, és dorgáltatok. II. Gödöllői Traktus. Gödöllői ekklésiába mostanában beállított Veszprémi Ferencnek felesége Peleskei János lacházi prédikátor ellen bujtogat, s azzal vádoltatik, hogy az ottani városi konyhán egész éjszakákon át eteti és itatja az embereket; minélfogva férje egy évi hivatalvesztésre büntettetik; azonban njabb vizsgálat folytán magát és ■ feleségét tisztázván a vádak alól, s vádolója Peleskei Jánossal is barátságosan kiegyezvén: megengedtetik neki a Lacházára visszamenetel. A gödöllői egyház is, kívánsága szerint, elbocsátja. Megyeri ekklésia csak fizetés leszállítással hajlandó továbbra is megtartani prédikátorát: Lázi Ferencet. III. Solti Traktus. Fülöpszállási ekklésia elbocsátja prédikátorát, Dámány Andrást, ki feleségét az egyház dékánjávali bűnös viszonynyal gyannsítván, botrányt csinált. Dámány A. már előbb, az abai ekklésiában kezdte feleségét eként gyanúsítani, de a sárkeresztúri session gyanúja mint alaptalan elenyésztettetett, s ő reversálist adott magáról, hogy különben tisztességes házastársát hasonló gyanúsítással többé nem terheli és gyalázza. Minthogy Ígéretét nem tartotta meg, büntetésül Baranyába a siklósi ekklésiába tétetik át. IV. Vértesaljai Traktus. Tabajdi ekklésiában Örsi Péter prédikátor folyvást uzsoráskodik s a földesurakkal veszekedik; mely okoknál fogva idéztetvén, nemcsak meg nem jelent, de a senior, superintendens és sz. társaság ellen szitkozódó szavakat szórt. Sárkeresztúri ekklésia a prédikátorát, Diószegi Mihályt, az erdőmelléki traktus Seniorát sok goromba és illetlen sértegetésekkel illeti és vádakkal terheli. A vádak hamisaknak bizonyultak, de ellenben beigazoltatott, hogy nevezett egyház elöljárói, bár az évenkinti és szokott egyházlátogatás alkalmával rendesen meghivatnak, meg nem jelennek, — hogy pünkösd innepén a község konyháján muzsikaszó mellett tivornyáznak,— hogy az innep 3-dik napján a templom kulcsait nevezett prédikátortól elvenni akarták,— hogy a tör-