Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

*8. Ember Pál a névsorunkon említetteken kívül még számos, nagyobbrészint teljesen elpusztult egyházról emlékezik, mely egykor a két baranyai egyházmegyéhez tartozott. Jelesen :

Felső-Baranyához tartozottaknak mondja ezeket: a) Baranyában: Pécs, Kútfő, Gerentfa, Új tó,1 2 Pályi, Beremény és Szilvás, b) Külsö-Somogyban: Kadarkút, Széplak, Szigetvár, Babócsa, Lábad, Korpád, Görgeteg, Rinya-Szentkirály, Visonta, Újlak, Komlósd, Tarnóca, Monosokor.

Alsó - Baranyához pedig még ezeket sorolja: Dráván innen: Csatár, Baranyavár, Ethej Lipó, Monostor. Dráván túl: Eszék, Laskafalva, Kölgyes, Tamási, Szeró'ce, Dobronok, Dalmad, Szoboc, Varatka.

Baranyában a prot. vallás üldöztetése szintén mindjárt a török uralom végződésével megkezdődött. 1681-ben már egyetlen kath. templom sem lévén Baranyában, az uralkodó vallás betelepítését egészen újból kellett kezdeni s megkezdték egész erővel. Pécs 1686-ban a török kezéből kiszabadíthatván, mindjárt a következő év augusztus 7-én Radonai Mátyás neveztetett ki odavaló püspökké, ki, mielőtt püspöknek csapott volna fel, császári katona volt. I. Leopold a töröktől elfoglalt részeket örökös tartományának tekintvén, főleg azért tette Radonait Pécs főpapjává, mert legtöbbet várt e vidéken az „erényes, tudós és buzgó paptól és jeles katonától“. Radonai igyekezett is egész erejéből megfelelni a benne helyezett magas bizodalomnak. Oktalan erőszakoskodásai minduntalan újabb meg újabb pörökbe bonyolíták úgy, hogy székét is alig tarthatta meg.3 A református prédikátorokat egyre-másra zavarta ki egyházaikból, jóllehet magának sem volt papja, kit azok helyébe állítson, mint 1700-ban Kecskeméti Jánoshoz intézett levelében panaszolja: „Magamnak az én pécsi püspökségemben kivántatnának mostan három százhatvanhárom Ple-1 Kútfő teljesen elpusztult egyház és község. .Feküdt Terehegy határában ; nevét máig viseli az illető határ-i'ész, helyét pedig a szerte heverő kődarabok jelölik.

Gerentfa feküdt Kis-Tótfalu közelében. Ezenhelységben ma is többen viselik a Gerentfai nevet.

Vjtó kitelepülés folytán pusztult.el. Bővebben az 17.. évben lesz róla említés.

2 Ethe. Régi hely, mely nevével égyütt. elpusztult. Feküdt Fehérmegyében, mint IV. Béla királynak egy 1250-dik’ évben kelt adományleveléből látszik : „Meta (terrae Teilen) protenditur versus aquilonem ad villám Bátyán, et deinde vádit ad aliam Bátyán ecclesie Albensis, deinde Verő tendit ad orientem in -villám ’Étbe." (Hazai okleyéltár 17. lap.) P^tai Sámuel tolnai esperes is Szilágyi Beniámin István Sárospataki tanárhoz a baranyai egyházak állapotáról 1617-ben írt levelében Aha és Földvár mellett említi, de már ekkor ezt mondja róla : „Ethe jam desoluta, séd olim Celebris Ecclesia “

1 Haas: „BaranyamegyeA 288. lap.

3*