Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
23 hordozóskodni a parochialis házból és ezen helyből is el kellett mennie más helységbe. Nagy-Székely. Mgs gróf Stirom helységében levő német reformata eklézsia, ezen földesurától taxáltatik az esztendőnkint való rendes fizetés fölött 400 ftig; az uraság székin el is marasztalták, ezzel vádolván: miért meghalt predikátorjuk helyébe uraság híre nélkül xij prédikátort vittek be. Csepely helységbeli ekklézsiánk leven Mgs veszprémi főispán és püspök domíniumában, prédikátora t. Szalontai János uram a sz. szolgálattól már két ízben eltiltatott és félvén a rajta megesendő rút veszedelemfó'h az^elmult vasárnap lemondott a sz. szolgálatról. Az ekklézsia tegnapi napon, mikor épen indulni akartunk, érkeztette hozzánk követ-embereit, hogy tiszt. Tanítójuknak adnánk értelmünket, mivel ők azon vannak, hogy ők ebben az urasági Tiszteknek nem engednek teljességgel, azért 0 kegyelme is el ne álljon. Annakokáért mi levelünkben megírtuk, hogy a mint eddig, úgy tovább is a szent szolgálatban állhatatos legyen, tartván magát a felséges királyi resolutiókhoz, mert annál régibb ekklézsia és Szóládnál is alig vagyon.1 Giezei Fábián Sámuel Séniornak a Solton ülésező atyákhoz küldött ezen jelentését jóval megelőzőleg, a háborgatott csepelieknek panaszos megkeresésére Somogymegye alispánja két esküttet küldött ki vizsgálat-tétel végett, kik eljárásukról a következő j. könyvet állították ki: „Anno 1746 die 28. Januarii alább megírattak jöttünk ki Tekintetes Nemzetes Somsicb Antal Ordinarius Vice- Ispán urunk Commissiója mellett az csepelyi helységbelieknek, úgymint Helv. Confession levőknek requisitiójokra, mivel a Tts Ns Vármegye szolgabírája által a templomuknak kulcsát repetáltatta, edczersmind az exercitiumtól is tiltatta. Arra való nézve kívánták sub juramento más külső helységbeli pápista emberek által megbizonyíttani, a mely a Fátenseknek bizonyságtételekből is kitetszik. De eo Utrum: Tudja-e vagy hallotta-e Fatens, hogy a csepelyi helységnek, úgy mint Helv. Confession levőknek a pesti commissio előtt volt-e fönnálló templomjok? vallja meg a tanú, hogy ha érte-e vagy csak mástul hallotta? Primus Fatens. Andreas Parrag, catholikus, annorum circiter 75, Csepelyi lakos, a Tts méltóságos veszprémi püspöknek jobbágya, vallja hiti után : hogy gyermekségétől fogva Csepelyben lakva mind ez mai napig, tudja bizonyo-1 Superint. j. könyv. II. köt. 305—307, és 311—313. lap. Az itt elősorolt somogyi egyházakra vonatkozó adatokat találhatni még az egyházk. levéltárban P jegyű kötegben, s S, Sza j. kötegben 157. sz. a.