Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

„Az....házának lelki-testi áldása és békessége nyugodjék kegyelmeteken minden bőséggel.

Tiszteletes Atyánkfiái, az Űr munkájában kedves Szolgatársaink! Dömsödön 1715. mart. 31. celebráltatott generális sz. gyűlésünkben a kegyelmetek szent társaságának tagjait láttuk és fogtuk igaz atyafiúi szent szeretettel, s ha többeket láthattunk volna kegyelmetek közül, mind örömünk s mind kívánságunknak nagyobb teljességére szolgált volna. Mindazáltai tudván kegyelmeteknek tőlünk távollétét: kegyelmetekhez való szent szeretetünkkel ebbeli fogyatkozást elfedezni készek vagyunk. Egyébről nincsen szükségünk, hogy kegyelmeteket tudósítsuk, hanem tiszteletes Esperes uraiméknak némelyek iránt kegyelmetek között independentiája felől méltó panaszára kényteleníttetünk kegyelmetekhez az atyafiságos és atyai intő levelünket kibocsátanunk s kérnünk a Christus Jesus sz. szerelmére, ki mindeneket ugyan, de kivált az ő közelebbvaló tanítványait az egymást szeretésre halálig intette s maga példájával az egymáson való uralkodást tilalmazza. A pogányoknak nagy Doktora pedig az Isten házában a jó és szép rendet parancsolja. Azért kegyelmetek tiszteletes Esperes uraiméknak legyen szent engedelmességgel, bölcs directiójokhoz alkalmaztatván mindenekben magukat, hogy e dologban is a kegyelmetek hűségére bízatott Christus Jesus nyájának világos tüköri, példái és szövétneki lehessen kegyelmetek, s minket is a kegyelmetek szent szeretetire a szenteknek egyességiben jobban-jobban édesítsen s kötelezzen. Ezekkel maradunk kegyelmetek szolgatársai atyafiai az úrban. Idősbik Patai János G. Fr. I. et sancta tota Fraternitas. Datae Dömsödini 1715 april 2.“1

E levél már bevégzett tényre mutat; de az az örvendező, szeretettel mentegető és kíméletesen intő hang, melyen az egyházkerület feje és Séniorai a baranyai küldötteknek a gyűlésen megjelenéséről, a prédikátoroknak a gyűlésről elmaradásáról s ezeknek bepanaszolt magukviseletéről szólnak, gyanítani engedi, hogy a csatlakozás csak mostanában, talán épen e'gyűlésen ment teljesedésbe. E gyanút osztja és megerősíti Tormási János püspök, midőn azt mondja: „É mi megyénktől Baranya 1608-ban elszakadt és különös püspökséget formált, de 1116-ben ismét kezdte magát azzal összekötni.“2

De bármiként legyen a dolog, annyi igaz, hogy e csatlakozás még jó darab ideig maradt a kezdetnél s inkább csak névleges volt. A viszonyok teljességgel nem voltak alkalmasak

1 Superint. j. könyv. I. köt. 19—20. lap.

3 Tormási János : ..A Dunám, egyházkerület története.“ Kiadta Fábián Mihály 1867. 110. lap.