Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
ugyan: „tudomására jutottunk, hogy az ágost. és helv. hitv. követők vallásügye már a pesti bizottság üléseinek előtte és alatta nagyban hányódott és vetődött“, — de azért „véleményünk oda tel jed ki ez ügyben, hogy mi másként nem tudunk intézkedni, mint a dolgot úgy vizsgáltuk meg, a mint előadtuk s így kötelességünknek eleget tettünk“.1 Ezzel az üllői ref. egyház sorsa el lett döntve, — megszűnt létezni. *12. Alső-Néniedi. Egyike a legrégibb ref. egyházaknak. Mint ilyenről beszél a hagyomány a helybeli egyház és község birtokában levő följegyzésekben; még biztosabban megállapítják régiségét az e munka folyamán rávonatkozólag előforduló adatok. Az 1626-dik évtől folyvást említtetik az egyházak sorában, még pedig mint olyan, melynek prédikátorai közül többen Séniorságot viseltek; sőt id. Patai Jánosban Superintendenst is adott az egyházkerületnek, mely körülmény arra mutat, hogy a régi időkben is tekintélyes és virágzó egyház volt. E virágzó állapot azonban csak a török uralom végéig tartott, a mikor a község elpusztult, lakosai szerte futottak s állítólag Tatán és Szőnyön húzták meg magukat. Az 1690-dik évi megyei összeírásban is, mint a váci püspök birtoka, még az elhagyott helyek közt említtetik; de ezután nemsokára visszatértek bujdosó lakói, mint ezt minden kétséget kizárólag bizonyítja az ezen korból fenmaradt községi pecsét, melyen: „Alsó-Némedi falu pecsétje“ — körirattal az 1693. év van kimetszve. A községgel együtt a ref. egyház is újra fölépült és fennállott 1719-ig, a midőn a püspöki látogatást végző Althan M. Frigyes a némedii ref. egyházra is kimondá a halálos ítéletet. Templomát elfoglalván, a földig leromboltatá s a lakosok közül többeket a templom kulcsa önkénytes át nem adásáért, a templom-foglalás ideje alatt kegyetlenül megveretett. A prédikátor Szőnyi Gergely a parochiális házból a legkeményebb téli hidegben kifizetett s a községben maradhatásra is csak 8 napi engedélyt nyert kegyelemből és tekintettel akkor épen gyermekszülésben levő feleségére. Azonban e 8 napot sem tölthette békében, mert a helyét elfoglalt l.osonczi Dániel plébános által egy apostatának szívtelenségével a legkülönbözőbb módon vexáltatott és háborgattatott mindaddig, míg fölvett évi stóla jövedelmét át nem adta, és meg nem esküdött, hogy papi teendőket nem végez. A 8 nap elteltével pedig az Elöljárók közül nehányan a bíróval és jegyzővel együtt Vácra idéztettek s ott tömlöcre vettetve hosszabb ideig gyötrettettek. Másokat a megye Alispánja által kiküldött katonák Pestre hurcoltak, — majd onnan a váci domíniumnak e célra különösen alárendelt katonák által szinte 1 Gosztonyi család vác-liartváni levéltára, 77. csomag.
