Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

a reménység sem, hogy a törökök a mi hitünkre fognak térni; azért kövessétek a titeket hivó Istent.»1 2

Nagyon érdekes adat s kortörténeti szempontból figyelemreméltó körülmény, hogy ugyanakkor, mikor a dunamelléki pásztorok töredékben bemutatott levelüket Írták, maga a budai basa is küldött alattomban — occulte — levelet Debrecen vidékére (in Ducatum Döbrecensem), melyben az ő uralkodója birodalmába költözködni akaróknak nem csupán biztonságot, hanem jutalmat is Ígért, «Az, a kire a basa e dolgot bízta, 1ölkeresett a városban minden pásztorokat, ige-hirdetőket és scholásticusokat és egy házba híva őket átadta nekik a basa és a pásztorok levelét, s azok hallván Istennek ily nagy jótéteményét, hálákat adának s kevés napok múltán nagyobb részük a hódoltsági területre költözött.»Sajnos, az érkezettek közül nem tudunk néven nevezni csak egyet is, sőt nem ismerjük egyátalában azokat, kik a Duna-Tisza között első hirdetői voltak az isteni igének. Hazánk egyéb részei reformációjáról, ennek munkásai és pártfogóiról ha más nem is, legalább a hagyomány beszél valamit, de nekünk még az sem suttog semmit. Nem tudjuk, miként alakult, hanem egyszerre csak előttünk áll számos gyülekezeteivel az alsó-dunamelléki egyházkerület, mint egy tündérvár, melyet láthatlan szellemek egy éj alatt építettek ; s miként ebben csak a tündérek királyát emlegeti a rege, de a tündéreknek nem ad nevet: úgy a dunamelléki prot. egyház története is a legelső püspök, Bakonyi Albert nevét emlegeti a nélkül, hogy névszerint nevezné azokat is, kik már kora reggel mentek az ur szőlőjébe, s oly bámulatos gyorsasággal gyűjtöttek híveket Krisztusnak és alapítottak evangeliomi egyházakat, előbb Zwingli és Luther, majd Calvin szellemében.3

A protestáns vallásnak a hódoltsági területen való ezen rendkívül gyors elterjedését illetőleg minden tartózkodás nélkül kedvező körülménynek kell mondanunk a törökuralom beálltát és az általa előidézett uj viszonyokat.

1 Bindseil: «Phil. MelanchtoDis epistolae. Halis Saxonum.» 1874. 323. 1.

2 U. a.

3 A lutherit, hogy mikor váltotta föl nálunk a kálvini irány? semmi jel nem mutatja; ellenben látjuk, hogy a lutheri elnevezés jóval a század közepén túl is tartotta magát, Sztárai és Szegedi Kis István közelében is. így p. o 1553-ban Józsa barát a tolnai lutheránusok ellen tesz panaszt a budai basánál, 1564-ben Kecskeméten a pápistáknak Luther keresztyénekkel van dolguk az öreg kőtemplom felöl. 1565-ről ezt írja Skarica : «Advenit Pestinum quidam monachus, Seraphinus Panthanus dictus, et hic (Eáckevin) jactabundus cucullatorum more se cum insigni Luther&norum (Szegedinum innuens) congredi veile.» Sőt Musztafa basa még 1577-ben is azt hagyja és parancsolja a gyöngyösi bíráknak, hogy a luthereknek békét hagyjanak.