Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

jó Istenünk ő sz. felsége segítsége által bizonyos fortalitiumok mlgos birodalma alá estenek, kik közül ezen Szolnok végvára is in anno elapso 1703 September havában bizonyos hadainak ostromlások által expugnáltatván birtokába esett: kit is kívánván az egész haza javára, de kiváltképen az környékbeli helységeknek securitására vitézlő magyar hadakkal presidiáini, bizonyos számú hadakat, mind catholikus és református statusokból valókat a megmondott fortalitium conserválására rendelvén, azoknak főkapitányának állítván néhai nemzetes vitézlő Csiszár István uramat, ismét ezen szolnoki portuson és az környékbeli helyeken, úgy Csongrád táján levő portusokon szokott s nemes országot concernáló harminezadoknak folytatására és révbeli proventusoknak exigálására, és concomitanter azoknak ad cassam bellicam leendő administratiójára rendelvén nemzetes vitézlő Seres György uramat, lévén mindketten reformátusok.

Jóllehet ennekelőtte sok extraneorum adversariorum imperio itten Szolnokban ezen tisztségeknek viselésére nemhogy református magyarok promoveáltattanak volna, de lakásra való szabadság is nem engedtetett: mindazáltal mostan már az haza szabadságának helybenváló hozása azt hozza magával, hogy az ilyen hivatalok absque discrimine religionum, bene meritis patriae flliis accomodáltassanak. Ugyanis miben egyben sértődött vala meg ez magyar hazának szabadsága inkább, mint ebben, hogy a haza érdemes fiai az ilyenektől megfősz - tattak volt, és az recepta három religióknak kettei: reformata vagy helvetica és augustana vagy lutherana szabad istenitiszteletektől sok helyeken elzárattanak vala. Azért fentemlített, kglmes Urunk kglmes resolutiója szerint ide Szolnok várába deputáltatott mind tiszt s mind közvitézi rendből álló református lakosok továbbvaló megmaradásuknak kívánván consulálni, elsőben is az istenitiszteletnek helybenváló hozását viselvén maguk előtt, s kglmes Urunk annuentiájából az meg is engedtetvén, annak effectuálására ide Szolnokba deputálandö Prédikátor obtineálásáért folyamodtunk Tisztelendő túdós Kecskeméti János uramhoz, Kőrös városa első prédikátorához és ezen traktusban levő egész fraternitás Seniorához, hogy ezirántvaló intentumunkat secundálta volna. De minthogy pro ingruente eadem necessitate vacantiában levő Predicator ezen esperesség alatt egy sem találtatott, hanem említett Esperes Uram ő kglme adván consensusát, hogy a debreceni traktusnak Seniorához, tiszt, tudós Kocsi János uramhoz ő kglméhez folyamodnánk, kit meg is cselekedvén recommendálván mediantibus lecturis missilibus instantiánkat, hogy az ide deputálandó prédikátorral succurrálni ne terheltetnék, megtekintvén ő kglme is méltó instantiánkat, hogy annyival is inkább kglmes urunk resolutiója effectusban hamarább véte-