Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

239

A kényszerült egyezség csak állandósította sanyarú helyzetüket, de nem javított azon semmit ; minélfogva látjuk is, hogy alig kezdtek lengeni II. Rákóci Ferencz zászlói a felvidék várainak ormain: rögtön siettek, hogy a mult sérelmeit minél hamarább orvosoltassák; s ezen igyekezetük eredményekint olvashatjuk a Fejedelem cancelláriája 1703— 1706-diki kiadványi jegyzőkönyvéből:

„Ex Castris ad Tokaj positis, die 18 novembris anno 1703. A gyöngyösi reformata valláson levőknek supplicatiójuk iránt megengedtetett, hogy vallásuk szerint a városon valamelyik háznál istenitiszteletüket gyakorolják ; de hogy a templomot visszafoglalják, meg nem engedtetett.“1

E csekély engedély nem elégíthette s nem is elégítette ki az oly sokat vesztett gyöngyösi reformátusokat; ugyanazért a Szécsényben 1705. szeptember 12-én tartott szervezkedési gyűlésen újra kérték templomuk és összes javaik visszaadatását. Ügyük megvizsgálása végett Fej a János, Okolicsányi Gáspár és Kántor István országos biztosok meg is jelentek Gyöngyösön, s miután a helvetica eklézsiának 11 pont alatt előterjesztett kivánságit igazságos dolognak megismerték: október 20-án maguk mellé véve Tiszteletes Ordódi Sebestyén urat, mint Ns. Heves vármegye archidiaconusát, nemkülönben Nztes és Vzlő Országh Pál Heves vármegye substitutus Vice-Ispánját és a városi bírákat, — s ezek jelenlétükben kihordatván odarendelt emberekkel az oltárokat és a szt. misékhez való készülékeket s ékességeket a szt. Orbán templomából, ezt a harangokkal együtt — egy kis harang kivételével, melyet a róm. katholikusok magukénak vallottak s el is vittek — a gyöngyösi reformátusoknak visszaadták. Azután pedig az elfoglalt egyházi javak és birtokok tulajdon jogába helyezték őket vissza.2 (Elench. 151 : 25. p.)

Az ekkor még tekintélyes számú ref. gyülekezet úgy látszik nem érte be a visszaadott sz. Orbán templommal, mert még azon évben templomnak való helyért folyamodott a magyarországi státusokhoz. Kérelmére a következő évben nyert választ, a mikor a templom-hely excisiója is elrendeltetett. 1708-ban pedig Rákóci fejedelem két fundust ajándékozott oskolájuk számára. (151. sz. Elenchus 30. és 34. sz.)

Nem sokáig maradhatott azonban a gyöngyösi ref. gyülekezet a visszaadott és nyert javak birtokában, s nem örvendhetett a szabad vallásgyakorlatnak, mert már két év múlva

1 Révész I. Prot.: Figyelmezö. 1878. f.

2 Lásd a gyöngyösi reformátusok előterjesztett kívánságait, a róm. katholikusok ellenvetéseit és az országos biztosok eljárását feltüntető s ezek által 1705. okt. 20-án a helyszínén kiadott j.-könyvet Klimo P. id. m. 9 —13. lap.

\