Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
236 a ,,kis malom“ nevezetű malomból, birtokban biztosítás kikötése mellett, Sőtér Ferenciül 1658-ban szereztetett 1180 írtért. A negyediket, mely Hidas malomnak neveztetik és Gyöngyös- Püspöki területén fekszik, Deli Annától és érdektársaitól 600 frtért vették 1669-ben. Ötödiket Nádudvari Jánostól 120 frtért 1669-ben. A hatodik porciót, mely a már említett Hidas malomban van, szintén Nádudvari Jánostól szerezték 676 frtért 1668-ban. (Pesti comm. j.-könyve I. k. Adás-vevési levelek sub L, M, N, 0, P, Q alatt.) Az így szerzett javak nemcsak arra képesítették a gyöngyösi egyházat, hogy a XVII-dik század második felében már két prédikátort tartott magának,1 hanem heverő pénzkészletéből a várost is többször nagyobb kölcsönösszeggel segítette szorult állapotában (152. sz. Elenchus. 1., 2., 3. pont.) De épen ezért méltán feltünhetik, hogy templomát 1630 és 1643-ban kijavítani, 1653-ban pedig kibővíteni szándékozván, ismételve Hevesmegyéhez folyamodik engedélyért, hogy az építkezésre segélyadományokat gyüjthessen. (151. sz. Elenchus. 20—1. 152. sz. E. 17. p.)2 Érték-e elemi és egyéb csapások? nem tudjuk; de elég csapás volt már magában az is, hogy a két felekezet teljes békében soha sem volt egymással. Előbb a pápistaság nem tudta maga mellett megtűrni a luther keresztyéneket, majd erőre vergődvén, ezek nyugtalaníták amazokat; a XVII-dik században ismét a pápistaság volt a békebontó. Gyöngyös állandó fészke volt a jezsuitáknak,3 kik folyvást szították, a kath. reactió erősödésével pedig lángra is gyújtották a viszálkodás tüzét; s e mellett kívülről jövő támadásokat is kellett a kálvinistáknak szenvedni. 1664-ben Pálffi Tamás egri érsek indított ellenük keresetet a szőllők és egyéb javakra nézve, s 1665-ben Ungvári Gergely Superintendens Heves vármegyénél protestálni volt kénytelen erőszakoskodásai ellen.4 A mind többtöbb háborgatásoknak kitett kálvinisták Tököknél kerestek pártfogást, ki aztán 1682-ben halálos büntetés alatt parancsoló, hogy a pápisták szép hármon iában legyenek a kálvinistákkal, s mind a két fél alkalmaztassa magát a rimaszombati decisiókhoz. S midőn parancsoló szavának nem lett meg a kellő hatása, Szepesi Pált mint commissariust plenipotentiálta abban, hogy a gyöngyösi katholikusok és reformátusok közt levő controversiákat decidálja és a katholikusok által contentumot 1 1683-ban Joó Mihály kötelezi magát, hogy azon esetre, ha Mihály fia gyöngyösi második prédikátorul resolválja magát és haza jő, saját házát neki fogja adni lakóhelyül. Az egyesség levelet coramisálta Otrokócsi I'’. Ferenc prédikátor. (152. sz. Elenchus 25. p.) 2 Körös város 1630-ban 3 ftot ad a gyöngyösi templom épületire. Tört. emlékek I. 21. lap. 3 Hornyik J.: „Kecskemét története.“ II. k. 226. 1. 4 151. sz. Elenchus 14. és 15. p. Ungvári G. protestáló levele és Hevesmegye testimonialisa a protestáló levél létezéséről.
