Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
219 Vannak még más helyek is, melyeknek ismeretére részint az idő rövidsége, részint az útak veszélyessége miatt el nem juthattunk; de alkalmasb időben ezek is meglesznek.1 Jegyzetek: *1 Zádor végképen elpusztult község és egyház a Duna mellett; ma mint puszta a kalocsai káptalan tulajdona. Pestmegyének 1661-ben Füleken tartott közgyűlése elrendelvén a török pusztítás alatt megmaradt községeknek összeírását s az egyes községekben levő portáknak fölszámolását és kiigazítását: az iváni Fekete László vice-ispán, Pápai János szolgabiró, Pápai Péter, Hamvai Ferencz, Kazay Miklós, Kutasi György és Michalek Miklós táblabirák által ápril 2-dikán eszközölt összeírásban Zádorfalva is a megmaradt községek közt említtetik s 1/i porta rovatott rá. 1686-ban még fennállott, mert Bástliy László megyei adószedő február 21-én kelt körlevelében a Zádori biró és esküdteknek is parancsolja 100 tallér birság alatt, hogy minden késedelem nélkül Szolnokba menjenek a quartély-pénz iránt, és mentői több pénzt hozhatnak, hozzanak. De már ekkor pusztulófélben volt a község, mert a körlevél Zádorfalvát pusztának mondja. — 1690-ben a lakott helyek közt azon megjegyzéssel Íratott össze, hogy két molnár lakja. Lampe is említi a ref. egyházak közt, de már az ő idejében csak rom volt az s a kalocsai káptalan kezei közt az is maradt, minélfogva a dunamelléki ref. egyházaknak 1726-dik év után készült jegyzékén azon megjegyzéssel említtetik, hogy nevén kívül egyebe nincs. *2 Fájsz. Ma egészen rkath. vallású népes község. A török uralom végnapjaiban lakosai szerte futottak s Bástliy László 1686. évi február 23-án kibocsátott körlevelében azt jegyzi meg róla: „Fájsz elpusztult11. E pusztulás azonban csak a ref. egyházat illetőleg volt teljes és maradandó, mert mint község már 1690-ben a lakott helyek közt emlittetik; de a ref. egyház nem épült fel többé s hogy föl ne épülhessen, erről n szegszárdi apátság, mint akkori tulajdonos gondoskodott, mely gondoskodásnak késői ugyan s voltaképen Szekszárdra vonatkozó, de azért figyelemreméltó s Fajszra is alkalmazható bizonyítványát őrzi az egyházkerületi régi jegyzőkönyv a következőkben : „A tolnai traktus Seniora Sallai András 1752 január 10-én kelt levelében tudatja a Superintendenssel : Archiepiscopum Viennensem, qui est e Ducibus Trautson, Abbatiam quoque Szekszardiensi pollentem minaci suo edicto cavisse, ne Reformaţi, qui Szekszardium incolunt, negligerent accersere ad aegrotos suos graviter decumbentes
