Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
196 *18. Tisza-Bőd. A honfoglaláskor már fennállott1 s ma is e néven ismeretes tiszai rév (portus Beuldu), Szentes és Csongrád városok közt, tartotta fenn nevét. Az 1690-diki összeíráskor az elhagyott helyek közé vétetett föl s nem is épült fel többé. 1086-ban Buda bevétele után a futásnak eredett törökök felégetvén a községet, lakosait elrablották papjukkal, Páthi Miklóssal, annak feleségével, Turbucz Katával s egy kis fiacskájával együtt. A szép fiatal asszonyt és fiát egy előkelő török vette meg Törökországban, Páthi Miklóst pedig más helyen vették meg. Azonban nem sok idő múlva megtudván Kőrös városa a szegény prédikátor fogságba jutását, kiváltotta őt, minthogy odavaló volt. A hazájába visszajöttnek első gondja volt felesége kiváltására összeszedni a már tudvalevő sarcot s elment érte. A török szabadságot adott az asszonynak a visszajövetelre, de fiát nem adta, mert már környülmetéltetett. Turbucz Kata is sirva mondá férjének: „Úgysem vagyok már méltó, hogy feleséged legyek, hagyj itt hát engemet holtomig sírni.“ Páthi Miklós visszajővén, szentesi pappá lett s nevét ő írta be legelőször a traktus protokollumába. Fiát, Miklóst, a török s különösen az anya igyekezett jól nevelni s annyira is ment, hogy 1730. táján a török követtel mint kiiíja, azaz mint belső titoknok utazott Bécsbe. Anyjától tudván, hogy Kőrösön atyjafiai vannak, útja közben ezeket magához hívatta és gazdagon megajándékozta.— Páthi Miklós Szentesről Gyomára s onnét Vésztőre ment prédikátornak s itt halt meg.2 *19. Jánoshidja. Egészen rkath. népes község a praemontrei szerzet birtokában. Az 1876: XXXIII, t.-cikk alapján eszközlött új területi beosztás alkalmával Jánoshida község pusztáival együtt Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatoltatott. Mikor pusztult el a ref. egyház? nem találtam nyomát. 1674- ben még fennállott, mert prédikátora, Vásárhelyi Sámuel Pozsonyba idéztetett. *20. Valentinus Medgyesi 1645. sept. 21-én úgy említtetik mint budai prédikátor, kihez Paxi György püspök két Commissionalt küldött fel, hogy Budán a tolmácsnak mutassa meg. *21. Felszaru, ma egészen kath. vallási! magyarok által lakott népes hely Jász-Nagy-Kun megyében. Mikor pusztult el az egyház? semmi nyomát nem találtam. 1643-ban temploma épületire Nagy-Kőrös 43 dnrt ad. Lampe nem emlékezik róla, s hogy 1701-ben már csak néhány református lakosa volt, láthatjuk Sőtér Ferenc Pestmegye alispánjának Kolonics 1 Szabó Károly: „Béla királj- névtelen jegyzőjének könyve.“ Pest. 1860. 55., 73. 1. 2 Palugyai: Magyarország története. XIV. k. 385. 1.
