Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
129 *3. Budakeszi. Hajdan tekintélyes ref. egyház lehetett; lelkészeit egész 1652-ig folyvást ott látjuk a gén. synodusokon. Ma azonban egészen kath. vallású német község. A török hatalom vége felé végkép elpusztult és 1690-ben elhagyott helyképpen Íratott össze, s többé nem is állott fel a ref. egyház. Régi templomának helye, nyugatra a falutól, a szőllők felé terülő rét szélén, melyről ez templom-rét nevet visel, ma is látszik. A jelenlegi falu német települők által más helyen építve, a legelső telepítések közül való, mint ezt bizonyítja a megyei levéltár, melynek tanúsága szerint 1698-ban Budakeszi uj-telepitésű községnek a megye által 3 évi adómentesség ad atótt. *4. Piadics. Szolnokhoz közel eső puszta. 1661-ben még fennállott mint község, mert a füleki közgyűlés által elrendelt összeírásban emlittetik, mint 1/4 portával biró kicsiny hely, de a ref. egyház már előbb elpusztult vagy elvesztő önállóságát, mert a Pathai Sámuel püspök által 1652-ben eszközölt, traktusonkinti összeírásban már nem fordul elő, s 1674-ben Vecsei János mint tószeg-paládicsi lelkész idéztetett Pozsonyba. Lampe csak Tószegről emlékezik. * 5. Egyháza. Ev. vallású tót-magyar község. A ref. egyház a községgel együtt a török uralom legvégén pusztult el. mert Básti László, Pest-Pilis-Solt vármegyék perceptora 1686. febr. 21-én kelt körlevelében még parancsolja az egyházai biró és esküiteknek, hogy sem órát sem napot nem várva, rögtön vigyék a quartély-pénzt Szolnokba. — Ember Pál szinte említi még; — azonban midőn őaz általa gyűjtött adatok feldolgozásához kezdett, akkor már aligha állott fenn, mert az 1690-iki megyei összeíráskor az elhagyott helyek közt emlittetik. Lakosai hihetőleg az 1689-ik évi nagy duláskor széledtek el, a mint emlékezetben maradt, hogy ez évben oszlottanak ki a lach űzi. szabadszállási és szentmiklósi lakosok is, s menekültek Kecskemétre.1 Elszéledt magyar lakosai nem is tértek vissza többé, mert a porták rectificátiőjára Sőtér Ferenc-z alispán elnöklete alatt kiküldött bizottságnak 1695. szept. 13-án a megye közgyűlésén bemutatott jelentésében nincs róla emlékezet. Újra telepítése 1715-ben történt, leginkább Nógrád megyéből kivándorolt ágost. hitv. tót ajkúak által, biztosíttatván nekik vallásuk szabad gyakorlása földesuraik, a sok ágra kiterjedt Paksi örökösök által.2 6. Hegyi. Az 1631-dik évben a tolnamegyei egyházak mellett szinte előfordul ugyanezen prédikátorral; a török kincstári Defterek pedig a szegszárdi szandzsákban emlitnek 1 Magdics. «Diplomatávúm Ráckeviense.> 100. lap. * Bányai ágost. hitv. egyházk. 1880-dik jkönyve 17. lap. 9 Földváry : Adalékok.
