Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
Az oladi földeket főleg az állatok takarmány ellátására és a burgonya termesztésére hasznosította a kolostor. Ha mind nem használta, akkor egy-egy darabját bérbe szokta adni. A várossal kötött csereszerződésről különben az említett 1859. év május 20-án 30 krajcáros okmánybélyeggel ellátott aktát állítottak ki. Eszerint (először): „A Nagyon Tisztelendő Szent Ferencz rendű Szerzet felső hegyen kívül az úgynevezett Rigóban 3870. top. sz. alatt fekvő erdő részletéből délfelül 2920 négyszögölet Szombathely város közönségének ezen szerződvény 2. pontjában foglalt csere mellett, azonnali örökös és szabad bírásába átenged, semmi tulajdonsági jogot magának fenn nem tartván. Másodszor: Szombathely város községe folyó 1859. évi Martius 19-én és folyó évi Április 14-én 237, és 252 számok alatt tartott községi ülések határozata folytán Nagyon Tisztelendő Szent Ferencz rendű Szerzetnek ugyan az első pontban megnevezett felső hegyen kívül 3871. top. szám alatt fekvő legelőjéből 2920 négyszögölet az első pontban foglalt csere mellett örökben és háborítatlan bírásban általenged semminemű tulajdonsági jogot magának fent nem tartván.” Ezt az okmányt a rend részéről P. Görög Kázmér házfőnök, a város részéről a helyettes polgármester, továbbá Stuller tanácsnok, Czupy János mint kiküldött képviselő és Skényi János képviselő írták alá. Az okmányból az világlik ki, hogy a rend már akkor az erdőnek nemcsak az előbbi részét tette mezővé, hanem a várostól is cserébe legelőt kapott. Vagyis inkább szükség volt terményekre, takarmányra, mint pedig erdőségre. A zanati mezők 1686. szeptember 3-án tárgyalta a város közgyűlése Vaszary János vagyonának megosztását. A család legidősebb tagja, P. Vaszary Péter domonkosrendi modo redemptibillikapja a neki járó holdkat. Ugyanazon 5. pontban: „Az Franciscanus Barátok is Szanat előtt ez is zálog másfél hold deputaltatott similiter modo redemptibili, ugi hogi” a szükséges elosztás költségeit „a Báttya István” fizesse.167 Azóta a zanati mezőben is művelte a kolostor ezt a ráhagyományozott darab mezőt. Itt jobbára a konyha számára vetettek vagy ültettek terményeket vagy pedig az állatok számára termeltek kukoricát, répát, burgonyát vagy gabonafélét. A ferencesek temetkezőhelye Mivel a ferences templom szentélye alatti kripta, amelybe a szerzeteseket szokták temetni, meglehetősen kicsi volt és már be is telt, azért 1875-ben P. Mácz Norbert házfőnök új temetkezési helyet igyekezett szerezni. Meghallgatta a templomba járó hívek óhaját, akik a kriptából kitörő rossz levegőre panaszkod167 SZV Jkv. 22. köt. (1686-1689) 40. p. 82
