Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
sem kértek semmit. Később, minthogy tovább dolgoztak a kolostorban, csakis az előírt munkabért vették fel. A cserepek felrakását a rendház tagjai és - amíg bent laktak - a civilek közreműködésével végezték a szakemberek, mint ezt már említettük is. Külön kiemelendő egypár női bennlakó ügybuzgósága. Emez építkezéseknél és beszerzéseknél elévülhetetlen érdemet szerzett Király Pacifik magiszter atya, aki a házfőnök megbízásából intézte az ügyeket (oroszokkal is tudott beszélni!). Segítője ebben P. Szilvér (bosnyák) teológiai tanár volt, valamint a többi, fiatalabb teológiai tanárok: P. Szabó Elek, P. Bognár Kapisztrán, P. Józsa Rémig. Ezek szinte éjjelt nappallá téve fáradoztak azon, hogy építőanyagot szerezzenek be, munkásokat fogadjanak s így a kijavítás és a helyreállítás gyors menetét biztosítsák. Az ő érdemük és munkájuk eredménye, hogy Szombathelyen elsőnek a ferences kolostorban tűnt el a háború pusztítása. Még a teljesség kedvéért mindehhez hozzáadhatjuk: már áprilisban felépítették a bombázáskor kidöntött bástyafalat a kert végében. Viszont, a bombázáskor befalazott pincelejáratot kibontották, s téglaanyagának felhasználásával befalaztatták Homolka fényező összedőlt épületének bejáratát.140 Mindezek után meg kell állapítanunk, a szombathelyi ferences templom és kolostor épülettörténetéből a következőket: az egész épülettömb tulajdonképpen három, időbelileg különböző korszakról tanúskodik. a. ) Középkorból való a templom falépítménye általában. Maga a jelenlegi szentély legalább 1360-ból származik. Úgyszintén középkori a kolostor ebédlői része, vagyis a mai kolostornak déli szárnya. Ez valamikor földszintes épület, kórház, ispita volt. 1360 utáni időből való a torony. b. ) Újabb kori a templom boltozata és tetőzete, amelyet Sennyey István győri püspök idejében (1630-1635) építettek. 1687-1688-ból való a kórus, valamint az ugyanakkor keletkezett templom melletti folyosó. A XVII. századból való még a kolostor déli és keleti szárnyának emelete, valamint a déli szárny két végének meghosszabbítása. Legújabb a kolostor nyugati szárnyának felépítése 1758-1762 évekből. c. ) Az egész épülettömb legújabb része az 1927-ben épített II. emelet és az 1935-ben keletkezett két emeletes (hat ablaknyi) teológia meghosszabbítás. Mindezeknek forrása, amelyből merítettünk, egyrészt Kosa Jenő atya kéziratos rendtartományi Chronicaja, valamint az ezt megelőző rendi krónikások. Forrásul szolgált még a kolostor nyolc kötetet kitevő Számadáskönyve (1673- 1854), valamint a kolostor leltára, házi krónikái és egyéb fennmaradt iratok. A kolostor melléképületei A kolostor melléképületeiről rövid áttekintést kapunk a Számadáskönyvekből és a rendház házi krónikáiból. Az istállók építéséről már 1683-ból kapunk értesítést. A Számadáskönyv ez évi, december 12-i bejegyzése azt írja: az ácsnak az istálló építéséért 2 forint 35 140 HIST. DOM. 1898-1945. 71
