Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
könyvek adataira támaszkodhatunk. Láttuk és adatokra hivatkozhatunk: a kórust 1687-1688-ban építették meg. Mindenképp akkor kellett megtervezni es megalkotni ezt a templom melletti folyosót is, már csak azért is, hogy a kórusra egyáltalán fel tudjanak járni. Amint ezt a folyosó a maga emeletével megépült, felső részében azonnal a kolostor szerves részévé vált. Szigorú klauzúra alatt állott, nők nem járhattak fel, csak vasárnap az istentiszteletre jöhettek oda férfiak. A nők számára csak 1927-ben, az új építkezések és elrendezések alkalmából, válhatott megközelíthetővé. A legrégibb Számadáskönyvben utalást találunk a már kész folyosóépítmény tetőzetének befedésére. 1687. november 15-én Remethey Nárcisz atya, akkori gvárdián, a kiadások rovatába ezt jegyezte be: az új folyosó tetőzetének teljes kifizetése az ács részére 4 forintba került. 1687. december 22-én ezt írja: az új folyosó tetőzetének lécéért 1 forint 80 dénárt fizetett ki a kolostor. Már pedig az egész templom és a kolostor épületében olyan folyosó, amelynek külön tetőzete volna, nincs más, mint ez a templom melletti „szent folyosónak” nevezett terep. Itt említhető meg: erről a folyosóról a templomba vezető, kórus alatti ajtót 1762-ben készítették. P. Fodor Özséb gvárdián 1762. február 15-én bejegyezte a bevételek közé: a gondnok a Szent Ferenc társulattól (kordaviselők) a folyosóról a templomba vezető kórus alatti ajtóra 15 forintot kapott. Ez a folyosó is a templommal és a kolostorral együtt majdnem minden 10- 15 évben, vagy rövidebb-hosszabb időközben renoválásban részesült. Egyik utolsó előtti alapos restaurációja, P. Vinkovits Viktor gvárdián alatt, 1935-1936-ban történt. Ekkor falai olajfestéket kaptak és a nedvesség kiküszöbölése végett szárító lyukakat, vagy réseket vágtak rajta. 1956-ban Bartányi Andor címzetes kanonok, adminisztrátor alatt képeztek rajta udvar felé nyíló ajtót, úgyszintén ekkor keletkezett a keleti folyosóról a quadrumba nyíló ajtó is. 1960-1961-ben Zenz Péter címzetes kanonok, adminisztrátor alatt új festést kapott az egész folyosó. A kolostor XVIII. századi építéstörténete Itt magának a kolostornak a változásaira leszünk figyelemmel. Látnunk kell a XVIII-XX. század folyamán beállott változásokat és azok történetét a Számadáskönyvek (XVIII. és XIX. század) és a házi krónikák nyomán. P. Kosa Jenő rendtartományi krónikás Collectanea-iban nagy vonásokkal utal arra, hogy 1730 előtt a kolostor épületéhez hozzáadás történt. Az a déli szárny hosszabbodott meg, amely az ebédlő után a mai utcáig eladdig üresen állt. Most ezt a részt is kiépítették az utcáig, valamint kelet felé is bővítették ezt a déli szárnyat. A részleteket illetőleg találjuk a következőket: 1721 júliusában kezdenek dolgozni a kőművesek, akiknek összesen 38 forintot fizetnek ki. Augusztus hónapban a munkások és kőművesek részére 26 forint 6 dénárt, a kőműves mesternek pedig augusztus 13-án 30 forintot adnak ki. Az építkezés szükségessé teszi vasanyag vételét: két mázsa vasat vesznek 7 forintért. Vesznek ezenkívül téglát, 60
