Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
megújított lorettói kápolnát P. Olsovszky Mansuét provinciális. A költségeket teljes egészében Eredics Ferenc fedezte, akinek neje Rózsavölgyi Olga a restauráció főmozgatója. A munkálatokat a már említett Homorai Béla veszprémi oltárépítő végezte. Ekkor már P. Pálinkás Rogér a házfőnök (1912-1919). Az oltárok Ezekre nézve az 1727-ben kezdődő egyik kolostori jegyzőkönyv a következőket mondja: 1731. június 27-én Szent László ünnepén Sinzendorf Fülöp Lajos bíboros, győri püspök az itteni ferences templomban négy oltárt konszekrált, éspedig: a Szentháromság, Szent Antal, Szent József és Szent Anna oltárát, ezekben Szent Cantus és Szent Mansuetus vértanúk ereklyéit helyezte el.107 1739. november 5-én Szent Imre herceg ünnepén Szent Györgyről nevezett Adolf piarista győri püspök a franciskánus templomban hat oltárt konszekrált: a Boldogságos Szűzét, Szent Ferencét, Szentháromságét, Szent Antalét, Szent Annáét és Szent Józsefét. A négy utolsót már Sinzendorf bíboros is felszentelte és beléjük helyezte Szent Cantus és Mansuetus vértanúk ereklyéit, azonban az új kripta (az oltárkő helye) készítésekor sérülést kaptak, ezért azokat újra konszekrálták és ugyanazokat az ereklyéket helyezték beléjük. Szent Ferenc oltáráról bebizonyosodott, hogy azt már Széchenyi György győri püspök (1658-1678) konszekrálta. Ezt mutatta az ereklyetartóba elhelyezett okmány is. A Szűzanya oltárkövében az ereklyék és az okmányok hamuvá porladtak. Ezért Adolf püspök Szent Ferenc oltárának ereklyéit - Szent Concordius és Fortunát vértanúk csontjainak maradványait - megosztotta és még Szent Ferenc oltárába zárta Szent Lőrinc pap és vértanú ereklyéit is, míg Szűz Mária oltárába sok más vértanú ereklyéit helyezte, amelyek előbb egy ereklyetartóba zárva Szent Ferenc oltárán voltak elhelyezve.108 Ismeretes, hogy a főoltár képe Szent Erzsébetet ábrázolja. A kolostor 1760- ban újra megfesttette egy bécsi művésszel az Árpád-házi Szentnek a képét. A festőnek ezért 1760. március 29-én 12 forint 37 dénár előleget, június 25-én pedig 68 forintot adott át a kolostor. Ugyanez időben az egész oltárt restauráltatta, mert 1760. július 25-én a soproni szobrásznak a főoltárért és a szószékért 121 forint 75 dénárt, a soproni asztalosnak pedig ugyanazokért 80 forintot fizettek ki.109 A Számadáskönyvekből az is kitűnik, hogy idővel egyéb oltárok is épültek. Készítettek Szent Bernardimak is oltárt. Ezért az asztalos 55 forintot kapott összesen 1777. szeptember 4-én és december 14-én. A szobrász munkáját 1777. szeptember 17-én 20 forinttal, 1778. február 7-én pedig 75 forinttal honorálja a kolostor. A Szent Bemadir oltár aranyozásáért 1778. június 14-én 85 forintot fizet a rendház gondnoka, míg a bécsi festőnek, ennek a szienai szentnek a megfestéséért, 63 forint 50 dénárt juttat. Ez a bécsi festő Dorfmeister lehet, akit ez idő107 LIBER PROT. 1724-1764. 1727. 3. p. 8. pont. 108 LIBER PROT. 1724-1764. 1727. 3. p. későbbi kézirat. 109 SZÁMADÁSKÖNYVEK 1754-1803. 1760. 48
