Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
többi része is romlásnak indult, a hozzátoldott rész pedig Kosa szerint formátlan volt, ezért 1759-1766 években kiépítették azt a nyugati szárnyat is, amely „regulárissá” tette az egész zárdái építményt, mert minden oldalról zárttá vált és így quadrumot (négyszögű udvart) képezett. Erről az építkezésről különben a Számadáskönyvek is bőven értesítenek bennünket.86 Ugyanekkor Kosa szerint a kórus alatt két kápolnát építettek. Egyiket a Szentsír részére, másikat a Kálvária tiszteletére. A sekrestye melletti folyosó végén a lorettói kápolnát készítették el. A ferencesek szombathelyi elnevezése A ferencesek Szombathely egyetlen szerzetes intézményét képviselték 1638-ig, a domonkosrendiek betelepítéséig. Nem csoda, ha Szent Ferenc fiait Szombathely város polgársága és a környék népessége szinte dédelgette. Már láttuk: az 1630-i Eszterházy Miklós-féle leirat a Gyöngyös folyó melletti szombathelyi ferences atyákról beszél. Még előbb, 1557-ben, Gregoriánczy Pál győri püspök, talán még kevésbé jellegzetesen: szombathelyi városomban lévő szerzetesek klastroma néven hívja a ferencesek egykori lakóhelyét. Ellenben sokkal közvetlenebb megjelölésre bukkanunk Szombathely város közgyűléseinek jegyzőkönyveiben. Amikor a ferencesek újratelepedése még nem történt meg, tehát 1630 előtt, akkor is klastromnak hívták az egykori szerzetesek lakását. 1626-ban a varga céh ügye fekszik a város hatósága előtt a Klastrom mellett Lakozó Varga János ellen. 1628-ban a Szent Márton plébánia templom restaurálására Varga János kalastromi adott egy forintot. 1639. április 5-én Lóny Mihály vasvári prépost jelenti a város elöljáróságának, hogy 550 magyar forintért vett bizonyos házat, amelyet azonban végrendeletileg az elhalt Kaposy János vasvári prépost a dömésekre és a ferencesekre hagyott. Ezért ő a domonkosrendiektől és a Szent Eörsébet Asszoni kalastromban leuő Franciscanus Baratoktul megszerezte azt. A franciskánus barát elnevezés különben népszerű és közönséges a polgároknál. Boda Pálné 1653. augusztus 26-án vallomást tesz Ormodj Szőcz (Szűcs!) ellen. Ez szerint Az Szwrke Barátok Klastromnall walo malomnál bottal őt megverte.87 Ugyanezt olvassuk 1672. április 12-én, midőn Szőlősy Szabó Gergely sógorától Gamsicz Páltól házat vesz hetven magyar forintért. A ház fekvése: mely ház beli portio it Szombathelyen Vasuarmegieben és nevezett szerint Giöngiös Uczaban az kapun kiuiil es Szürke Barátok ellenében. 86 Lásd alább. 87 SZV Jkv. 7. köt. (1623-1626) 1626. napmegjelölés nélkül, 8. köt. (1627-1631) 1628., 10. köt. (1636-1641) 1639. április 5., 277. p., 14. köt. (1651-1654) 1653. augusztus 26., 366. p. Mivel 1653-ban találom itt először a szürke barát elnevezést, amely különben a más országbeli és még a középkorban élő rendiek gyakori elnevezése, azért, ha szőkéknek is hívták volna őket, úgy ezekben az évtizedekben fordulhatna elő ilyen megjelölés. Csak KOSA 1774 II. rész III. pontban azonosítja a griseus szót szőkével. Ami elég helytelen fordítás. Őt követi KUNC-KÁRPÁTI 1880-1894 399. p. és még előbb SCHOENVISNER 1791 316. p. és a többiek. 40
