Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

HETEDIK FEJEZET A ferencesek művelődéstörténeti vonatkozásai

bacca (dohányért) 30 dénárt adtak ki. Itt és kezdetben bumótozást, tubákolást (dohánypor felszippantását) kell érteni.

Magában Szombathelyen elsősorban és főképp a tűzvédelem miatt (a sok zsuppos ház miatt) tiltották a pipázást, a pipára gyújtást. Ilyeneket olvasunk 1717. április 25-én a városi tanács végzései között a 4. pontban: „A ki szobán, konyhán kívül Dohánt Szij azis 4 forintra büntessék. A kin valók vagij, uczán, Piarczon tapasztaltattnak el kői a Pipáját törnij, oszt ki kialtattván a’ Piarczon Irásbonis ki kői függeszteni Láczatos hel're.”475 A következő 1718-ik évben ilyen végzéseket olvasunk: „Hogy a tűzre nagyobb vigyázás légyen, Azért Tilalmaztatik minden Gazda embernek a Pipábul való Dohányzás a’ városban 4 Frt Büntetés alatt. Ha valamely Cseléd Dohányzikis a’ Gazda megh nem mondija azértis azon Gazda 4 Ftra büntessék: A cseléd megh Pálczástassék. Ha kün valót lát valaki a Városban Dohánijoznij primo admoneáltassék hogy tegye le a Pipát, s hagya el a dohányozást le nem tévén Biró Uramnak mondgya megh, és ezek eránt szabad leszen Biró Uramnak mindent elkövetni.”476

Ha mindezek ellenére a szombathelyi a ferencesek ép ez idő tájt dohányoznak, annak kell tulajdonítanunk, hogy részint a kolostor épülete nem volt annyira tűzveszélyes (nem zsuppos, hanem fazsindelyes), és másrészt mert nem is pipáztak, hanem tulajdonképp tubákoltak, burnótoztak. A dohányport az orrba felszippantva, élvezték. Ez a szokás a XIX. század végéig szokásban volt főképp egyháziaknál, sok országban még jelenleg is. A szivar, cigaretta csak a XIX. század folyamán terjedt el jobban.

így érthetjük, ha 1722. június 6-án két font tubákért 1 Ft-ot adtak ki. 1725. május 28-án az atyák tubákjáért 1 Ft-ot fizetnek. 1767. február 10-én már 2 Ft-ért vesznek dohányt. Furcsának tűnik fel, de 1783. májusában egy mázsa tubákot szereznek be 16 Ft-ért. 1785. május 7-én és 1786. február 7-én Lipót atya részére egy font fekete tubákért 20 dénárt, a következő évben ugyancsak az ő számára 4 és fél fontért 1 Ft 20 krajcárt fizettek. Hogy azonban nemcsak saját használatukra vették a tubákot, hanem másra is fordították, kitetszik abból a bejegyzésből, amelyet 1847. július 1-én olvasunk: dohányért a malacok mosására 15 krajcárt adtak ki. Megjegyzendő: 1836. február 9-én nikotin növényért (pro herba Nicotziana) és fekete tubákért 1 Ft 3 krajcárt költöttek el. - Ezután a XIX. században először a vendégek részére (1848), majd önmaguk számára is vesznek szivart és cigarettát.

Kávét inni a XVIII. században még elég ritkaságszámba ment. Igaz, az első szállítmány Velencébe 1624-ben érkezett, rendszeresebben csak 1642-től fogva jönnek a szállítmányok. Viszont Párizsban az első kávéház 1671-ben, Németországban 1679-ben nyílt meg. A ma legnagyobb kávétermelő ország Brazília is Európából kapta az első csemetéket. 1713-ban ugyanis a XIV. Lajos a hollandoktól kapott egyetlen facsemetét, ennek terméséből került 1721-ben Martinique

475 SZV Jkv. 28. köt. (1716-1718) 51. p. 1717. április 25

476 SZV Jkv. 29. köt. (1718-1721) 6-7. p.

246