Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
HETEDIK FEJEZET A ferencesek művelődéstörténeti vonatkozásai
mely napon a gimnázium alapítója és patrónusa Festetics Pál névünnepét tartja. Az egyes osztályok védőszentje: a grammatikai II. osztályé Páduai Szent Antal, a III. osztályé Szent István magyar király, az I. osztályé Szent Bonaventura.404 A szombathelyi gimnázium egyes osztályainak védőszentjeit megosztották az egyházmegyei, a nagy rendi, valamint a magyar erényhősök között. Csődy kanonok kezdeményezésére megalakítják a Mária kongregációt. Főünnepük augusztus 15. Az egész gimnázium védőszentje: Szent Márton püspök. Szent Péter a rétoroké, Szent Pál a poétáké, Szent István király a syntaxistáké, Nepomuki Szent János a grammatistáké, Páduai Szent Antal a principistáké, a legkisebbeké, vagyis a parvisták védőszentje: a szent Őrangyalok. Az első védszent-ünnepség 1772. november 11-én (Szent Márton püspök) történt. A felvonulást Batthyány József kalocsai érsek is végignézte. Elöl vitték a Berta táblabírótól ajándékozott gimnáziumi zászlót. Jövet-menet a templomba égő gyertyákkal vonultak a diákok és énekszóval. Sok más vármegyei és városi úr is végignézte a látványos menetet, akik a következő napi megyegyülésre jöttek a városba.405 Nehézséget okozott a tanításban és hátráltatta az atyák tanításának előrehaladását a gimnáziumnak szegénysége. Főleg a tankönyvhiányban mutatkozott ez. A diákok szegények voltak, akik nem tudták a drága tankönyveket megvenni. Ezért a tanár a többség részére diktálja a leckét. Ez pedig sok időt elvett a magyarázat kárára. Tollbamondással kellett a drága időt eltölteni. A másik hátránya az előadásoknak a kétosztályos rendszer. (Mint nálunk az osztatlan iskola.) Kresznerics Ferenc mondja erre nézve:406 „Az egy terembe összegyűlt két osztály növendékeit úgy tanította a tanár, hogy először az egyik osztály számára lediktált írásbeli feladatot, s utána a másik osztálynak magyarázott, ezalatt pedig az előbbi osztály az írásbeli feladat kidolgozásával foglalkozott.” A csendben dolgozók figyelmét zavarta a másik osztály feletetése és a magyarázat. Joggal nevezi Kresznerics ezt a tanítási módot molesta methodus-nak. A tanulók nagy száma is akadály volt. így az 1773/1774. tanévben az egyik tanárnak 130 növendéke volt.407 A nagy szám mellett a tanároknak jó segítség volt az ún. schedator-rendszer. Mindennap az előadás megkezdése előtt a schedatornak nevezett jobb tanulók, akik a pad szélén ültek, kikérdezték a reábízottakat és a tanárnak az előadás kezdetén beszámoltak az eredményről. Egy schedator alá rendszerint 3-4 gyengébb tanuló volt alárendelve, ezeknek neveit és a tantárgyak címét a schedator vonalazott félívre felírta. Ezt az ívet sédának (schedula) nevezték. Aki az előadás előtt nem tudta leckéjét jól felmondani, annak „nes”-t írt be a schedator (nescit). A tanár ezeket elővette, s gyakran az egész időt a velük való vesződéssel kellett eltöltenie.408 404 BURÁNY 1896 132. p. 405 KLEMM é.n. 27. p. 406 KRESZNERICS 1820 5. fej.; KLEMM é.n. 29. p. 407 KLEMM é.n. 29. p. 408 KLEMM é.n. 29. p. 176
