Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
HETEDIK FEJEZET A ferencesek művelődéstörténeti vonatkozásai
A királynő e megerősítő rendelete Zichy püspök előírásait is magában foglalja és azokat is megerősítette. Mondhatjuk, hogy a szombathelyi gimnázium létesítésében a következőket figyelhettük meg: a városi magisztrátust, amely kezdeményezte és hajtotta az ügyet, azután a győri püspök Zichy Ferenc, aki bőkezűen még két osztállyal növelte és a költségeket vállalta ehhez, valamint a gimnázium épületéhez is. Azután a ferencrend volt a fő tényező, amiben az első kettő is magyarázatát leli. A rend adta a tanárokat. A rendtartomány részéről a gimnázium ügye foglalkoztatta a mindenkori házfőnököket, a provincia tartományfőnökét és a rendtartományi kormánytanácsot. Ennek több ülését vette igénybe és végül legfőképpen tényezők maradtak a rendi igazgatók és a tanárok, akikről az intézet hírneve és népszerűsége is függött. A taglalt királyi rendelet tartalma azt mutatja: a szombathelyi gimnázium előadási és főleg nevelési rendszerében teljes joggal érvényesül az egyház szelleme és nevelési követelménye. A szombathelyi gimnázium keletkezésének is, mint pl. a keszthelyi ferencrendi gimnáziumnak is (az időben keletkezett ez is) a háttere az, hogy a tanügy terén az egyházi, illetve a szerzetesi iskolák delelésükön, zenitjükön ragyognak. A jezsuitáknak eltörlése idején (1773. július 21.) hazánkban 42 gimnáziuma virágzott, a piaristáknak a XVIII. században 33, maguknak a ferenceseknek 1850-ig szintén 12 gimnáziumuk volt több-kisebb megszakításokkal.351 S mivel eladdig az állam nem tekintette feladatának az iskolák ügyét, a középkortól fogva az egyház és a felekezetek látták el azt. A jezsuita rend feloszlatásával eljött az az időpont (1773), ameddig az egyház szinte kizárólagos felügyeletet gyakorolt főleg a középiskolákon. Az állam is megérezte ezt, a amint az állami intrikák főhelyet kérnek nevezett rend megszüntetésében, úgy az iskolaügybe is épp ez időtől kezdve érezteti gyors és növekvő befolyását az az állam, amely egyszerre nagykorúnak mutatkozik felvilágosult gondolkodásával a tanügyekben. Csakugyan, 1773 után sietett a Ratio educationis (1777) kiadásával, amelyben ugyan észrevehetők a jezsuita irányelvek, de rousseau-i tájékozódás is felcsillámlik, amely azután itt-ott elég durván igyekezett az eladdigi egyházi vonalvezetést megtörni és felrúgni. A szombathelyi ferences gimnázium alapítása még olyan alkotás, amely az egyház elveibe ágyazza szellemét, de csakhamar magán tapasztalta azt az átmeneti kort, amely vajúdásjellegű a tanügy terén. A szombathelyi gimnázium változatai. Talán nem is a felállításában, hanem a tervében, úgy ahogy kezdetben a városi tanács elképzelte. Négyosztályú grammatikai gimnázium lett volna. De már Zichy Ferenc győri püspök annyiban változtatott a gimnázium tervén, hogy a grammatikai négy osztályt még megtoldotta a humanitas, vagy a humaniórák két osztályával: a retorikával és a poezissel. Ezt a két utóbbit egy tanár adta elő és a tanárt a püspök fizette. Ilyenformán 1771-től 1773-ig négyosztályú grammatikai gimnázium állt fönn, 1773-tól pedig hat osz351 MÉSZÁROS 1865, hellyel-közzel a ferencesekről. 164
