Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

ÖTÖDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek térítői tevékenysége

A krónikás így mondja el a résztvevők felsorolását: „Szent Márton patronusunk napján jöttének a Baráthok kalastromához a Fejedelem asszoni és kísérete, hogy Urunk Fő Nagyságha (ti. Sennyei püspök) miséjén megkenessen és két teörök Ifjak szent keresztségre. Egész udvar népe kísérte az fejedelemnőt, de a vendéghek is fölös számmal kísérték. Itt voltának Keglevich uram eö Nagyságha, Battiány Ádám Feö kapitány uram eü Nagysága, Haller István és Cserényi Farkas Uram eö Nagyhságaik az Fejedelemnő köteles hív férjfiai, udvarbíró uram Pornóbul, udvarbíró uram Keszeöből és mások az udvari Tiszthtartó uraimékkal. Nemes papi emberek is jöttének az soproni Barathok Gárgyán (gvárdián) tisztelendősége és a vasvári káptalan papi emberei Győri István prépost uram Eö Nagyhságha, Pápay János, Pereszteghy Márton és Csákányi János uraimék. Nem átallotta jönnie Sobry Márton uram is. Szencrül (sic!) feketében jőve pedig Imre deák elmaradott eözvegie sirt látásán. Az Fejedeleasszoni udvamépe is jött, keresztszeghi Csáky István urammal és Keglevich uram Eö Nagyságha és feleségeik is jöttek és Urunk Eö Nagysághának Eöccse Sennyei Sándor Uram is jött két török ifjak is jöttek keresztségre.”272

Ötvös Ágoston már 1861-ben ide vonatkozólag ezeket mondja: „1632. évben Szombathelyt a kathólika hitre — melyre már rég vágyódott — lépett át, Sennyei István győri püspök által vezetetve a római kathólikus egyház hívei közé, midőn ez alkalommal két fiatal török keresztelésén a keresztanyái köteleségeket is teljesítette.”273

Mindehhez hozzáfűzzük: Erdélyben az időben nagy feltűnést keltett volna a fejedelemnő ottani áttérése az egyházba. Hajlama azonban már ott megmutatkozhatott. Lehetséges, hogy 1632-ben itt Szombathelyen a ferencesek templomában „megkenése”, vagyis a bérmálkozása előtt tette le a katolikus hitvallást. A két török iljú keresztanyaságát vállalhatta, de mint láttuk, mindegyiknek külön keresztatyja is volt. Épp a XVII. században a ferences megbízottak és a jezsuita misszionáriusok át meg átjárták az erdélyi részeket, hogy megtartsák a katolikusokat.274 A fejedelemnő mellett lévő katolikus urak is befolyással lehettek rá. Sennyei püspöknek erdélyi rokonsága és a szombathelyi ferences templom ez idei helyreállítása, adják meg a nyitját a fejedelemnő e templomban történő „megkenésének”.

Kimutatás Szombathely megtértjeiről. A rendház egyik, provinciálisi körleveleket tartalmazó gyűjteményének elején lejegyezve találjuk az újonnan megtérteket.275 A felsorolt egyének 1715-től 1755-ig terjedő években tértek át a katolikus hitre az atyák közreműködése révén. Főleg az első évekből a felsoroló nem irta oda, sem a származáshelyet, sem az átvevő páter nevét. Ezeket úgy sorolom fel, mintha itt Szombathelyen laktak volna, bár akárhánynál ez nem biztos. A felsorolásnál az a cél is vezetett, hátha itt-ott családtörténeti múltra is rávilágít. A latin felsorolást itt közlöm magyarul:

272 FEHÉR 1943. január31. sz. 6. p.

273 ÖTVÖS 1861 II. sz. 208. p.

274 SZABÓ 1921 104-126. p.

275 LIBER PROT. 1724-1764. Nomina neo-conversorum.

138