Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

NEGYEDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek tevékenysége a lelkipásztorkodás, illetve az apostolkodás területén

ve a kis Dömölk települést, ahol öreg bencések laknak, de nem pásztorainak. 15 év múlva Scacchi ezt úgy egészíti ki, hogy egyedül még Jánosházán van plébánia. Az egész hegyháti kerületben Scacchi szerint egyedül Vasvárott lakik két do­monkosrendi pap. Az egész domonkosrendi kerületben egyetlenegy plébános, sem pedig licenciátus (fólhatalmazott világi egyén, aki keresztel, vasárnap felol­vassa az evangéliumot, a betegekhez papot szerez, de nem misézhet és más papi funkciókat nem végezhet) nincs, Kazó szerint 1697-ben Vas megye területén összesen 59 plébánia található. A szombathelyi ferencesek körzetéhez 1697-ben a következő 19 plébánia tartozott: Németgencs (most Gencsapáti), Vép, Hidvég, Szentkereszt, Szombat­hely, Sárvár, Rohonc, Vámoscsalád, Németkeresztes, Kenéz, Pöse, Csém, Doz­­mat, Szerdahely, Szentpéterfa, Köveskút, Tömörd, Nagynarda, Incéd. Ugyanezen körzetnek néhány falujában licenciátusok vannak. Ezek: Söpte, Mindszent, Al­­sószeleste, Nyőgér, Ikervár, Rum, Perenye, Rábakovácsi, Csénye és Szécsény. - Scacchi már néhány újabb plébániát nevez meg, mint: Szentkirály, Nárai, Ják, Unyom, Rádócz, Rum, Csénye, Károly-Paty* és Meszlen. Ezek mellett azonban még sok helység és filia volt, ahol nagyon is rászorultak a lelkipásztorra, vagy legalább a vándorapostolokra. Ezek pedig a vidék nevezett helységeire nézve a szombathelyi ferencesek voltak. Ferences emlékek az egyes plébániákon. Hogy a ferencesek működésének a XVII. században, annak végén és a XVIII. század közepéig nyomait megtaláljuk Vas megyében és Szombathely körzetében, annak beszédes tanúi a hivatalos egy­házlátogatások szerint azoknak a rendi szenteknek a szobrai, vagy egyéb szobrok, oltárok, zászlók, amelyek mind a ferencrend ottani működésére utalnak a rendi testvérületek révén (kordaviselők, III. rendiek). A Batthyány-féle egyházlátogatás 1754-ből, amely a legalaposabb, mert mindenre kiterjed a figyelme, az ingó tárgyakról is számot ad. Ebből megtudjuk: ötven év alatt nagyon fölvirágzott az egyház, szaporodtak a plébániák, ezeken pedig a föllendülésnek és egyesületi életnek franciskánus nyomaira akadunk. Erre nézve megemlíthetjük Vépel, ahol két Szent Ferenc szoborral találko­zunk 1756. október 23-án, Németgencsen (Nagygencs, illetve Gencsapáti) Szent Ferenc szobráról beszél a vizitátor, Náraiban 1756. október 19-én Szent Ferenc oltárt talál, az oltáron Assisi Szent Ferenc képe, fölötte két kéz a kereszttel (a rend címere), ezek mellett két angyalszobor, ezek fölött a Szentlélek, legfölül a Szeplőtelen Fogantatás szobra áll. Jákon a Szent György főoltár körül fellelhető Szeráfi Szent Ferenc és Xavéri Szent Ferenc szobra. Itt is virágzik a III. rend. Rá­­bakovácsiban 1758. szeptember 19-én az egyházlátogató Szent Ferenc szobrát trónuson ülve találja. Ikervárolt, Csényén hasonlóképp rábukkan Batthyány vizi­tátor Szent Ferenc szobrára. Rumban a kordaviselők testvérülete található (Confra­­temitas S. Francisci), valamint az előbbi falvakban is. Még az őrségi Kercán is 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom