Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
NEGYEDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek tevékenysége a lelkipásztorkodás, illetve az apostolkodás területén
teseket, jelesül a ferenceseket is igazolja, mert ők nem nyelvi kérdést láttak ebben, hanem lélekszeretetből származó Isten és egyház-szolgálatot. Meg kell még említenünk a német nyelvű városi pasztorációt illetőleg egy mozzanatot, amely rávilágít ezen a téren is a komoly lelki munkára. Ez pedig a katechézis, a keresztény tanítás. Már Batthyány József vizitátor 1754-ben érdeklődött az akkori plébánosnál: miért nem tartanak a várplébánián keresztény oktatást? A felelet az volt: mivel vagy a döntéseknél, vagy a ferenceseknél délután, ebéd után 2 órakor szónoklatok vannak.246 Célzott itt a plébános azokra az oktatásokra, amelyek a domonkosrendi atyáknál a rózsafűzér tagjaihoz, a ferenceseknél pedig a kordás testvérülethez magyar nyelven, az akkor kezdődő ferencrendi terciáriusokhoz pedig német nyelven szólották. Az említett viták elüitével ezek a délutáni oktatások is mind rendszeresebbé váltak. Külön feladat teljesítésére hívja fel a ferences gvárdián figyelmét Szily János, Szombathely első megyéspüspöke 1787. március 31- én kelt iratában, amelyet az akkori házfőnökhöz: P. Bétsy Ambrushoz (1785- 1788) intéz. Ebben kéri a főnököt, hogy amint már vele élőszóval megbeszélte, a német nyelvű híveknek a ferences templomban a német szónok atya (akkor P. Torner Nicefor) tartson keresztény oktatást. A magyarok részére ez a plébániai templomban történt. Szily utal az ő történelmi nevezetességű Instructiójára, amelyet székfoglalása után papságához intézett.247 Kéri, ugyanígy tartsák a ferences templomban is, mint a székesegyházban szokás, s mint azt Instructiójában kifejti. Az ő templomában 3/4 2-kor, 2 órakor és 1/4 3-kor harangoznak a keresztény oktatásra. Utána azonnal az angyali himnuszra kezdenek rá: szent, szent, szent stb. háromszor ismételve, majd kövessék azt a rendet, amelyet az Instructio előír. A keresztény oktatás lényegét „a hit elemeinek és alapigazságainak” (rudimenta fidei, ac principia) előadásában jelöli meg, mert azok szerint kell a keresztény életnek és erkölcsnek igazodni.24* Szily püspök óhajának eme teljesítésével a német ferences szónoknak is bővült ügyköre, mert nemcsak szónokolt, katechizálta a terciáriusokat, hanem a népet, főleg pedig a gyermekeket a felnőttekkel együtt oktatta. Ebből a kedves kötelességből, amelyet Szily püspök mért a franciskánusokra, fejlődött ki az a gyakorlat, hogy főképp a német ajkú tanoncokat tanította a német ferences szónok a katolikus vallás elemeire. Mikor azonban Boros Károly lett a plébános (1853-1883), a német ajkú inasokat a plébánia templomba rendelte. Ezek ott kevesen jelentkeztek. De ezzel meg akarta szüntetni a ferences templomban való keresztény német tanítást, a nélkül, hogy előzetesen legalább a püspökkel és a gvárdiánnal közölte volna ebbeli szándékát. Ezért 1853-ban egy kis vita támadt az újonnan kinevezett plébános és P. Salamon Patiens (1850- 1854) gvárdián között. Ez utóbbi hivatkozott Szily püspök 1787-i rendeletére és 246 BATTHYÁNYI 1754 I. köt. 59. p. 247 GÉFIN 1929 1. köt. 36-37. p. 126
