Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELŐSZÓ
ken pasztoráló atya felejtett ott talán még a XVIII. század folyamán, amit különben az ott található meghívó levél valószínűvé tesz. Ez pedig a szombathelyi ferencesek nehéz vidéki lelkipásztorkodására mutat rá. Ezt különben e művem IV. fejezetébe illesztettem, amely fejezet akár külön monográfiának is beillene. A kolostor művelődéstörténeti fejezete (VII. fejezet) megint külön könyvként szerepelhetne. Nem is csoda, hisz itt az atyák gimnáziumot vezettek, az egyik házfőnök (Csepy Dömötör) óvodát alapított, az egyik osztálytanító pátert meg a város tiszteletbeli polgárává választotta a XIX. század első felében (P. Paulovits Dömjén). A kolostor levéltára és könyvtára jelentős igényekről tanúskodik 1950-ig. A rend egyesületeket vezető szerepéből kedvenc tanulmányozásom tárgyát képezte a remeték virágzása II. Józsefig. Ezek a remeték ugyanis Szent Ferenc terciáriusai, s mint ilyenek Vas megye területén a szombathelyi gvardián joghatósága alá tartoztak. Megvallom a nehézségekkel és fáradsággal (pl. jóval több mint 100 levél írása a mű érdekében) összeszedett és gyűjtött kézirati, valamint szerzői nyersanyag elrendezése, a monográfiába való szerves beillesztése igénybe vette az írói, szerkesztési és alkotói készséget, de megérte a munkát, mivel az újszerű teljesítmény került elő, amelynek olvasása - gyarlóságai mellett is - felfedezést és üdülést jelenthet az olvasó részére, mivel új szempontból világítja meg Szombathely város jelentőségét. E könyv megírásában világító fáklyák módjára irányítottak a helytörténeti irodalom termékei. Ezeknek szerzői: Schoenvisner István, Kuncz Adolf, Kárpáti Kelemen, Géfin Gyula, Horváth Tibor Antal, Paulovics István, Szendy László, Szalay János OP, a Vasi Szemle elődeinek írói, Fodor Henrik, Szigeti Kilián OSB, stb. Gondolom, nem mindenki előtt látszik a jelen mű időszerűnek. Most ugyanis előszeretettel értékelik át a történelmi tények rugóit. Ezek szerint a jelenségek és tények anyagi: tehát gazdasági, biológiai, technikai, társadalmi összetevőkben lelik magyarázatukat. Ezek számára valamely kolostor létezése szinte tilalomfa, amely nem magyaráz meg semmit, nem termel semmit. Pedig már jó régen hozzáértő és korán világhírű magyar tudós, Giesswein Sándor (1904-ben) rámutatott egyéb tényezők fontosságára is, mint a vallás, etika (moribus antiquis res stat Romanorum virisque), kultúra, szociológia.6 Egy kolostor, mint a szombathelyi is nem anyagi elvek szerint állítja be életét. Pláne ferences kolostor, amely a koldulórend tagjainak székhelye. Ezek a szerzetesek nincsenek berendezkedve pénzszerzésre, zsebpénzre, egyéni fizetésre. Ha egy 600 esztendeig mégis bő munkálkodás áll a hátuk mögött, úgy ennek magyarázata magasabb szempontok érvényesítése: Isten és ember-szeretet, önzetlenség, engedelmesség és a jó erkölcs előmozdítása. E könyv tartalma ennek a megmutatása akar lenni. Ezzel pedig Szombathely város magasabbrendüségét látjuk igazolva, mert több mint 600 éven keresztül dédelgette Szent Ferenc fiait. így vált Sabaria Franciscana nevének méltó hordozójává. A Szerző 6 GIESSWEIN 1904. 11
