Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

15. A város közegészségügye

mint a város minden házhelyéhez szántóföldek is tartoztak,28 29 de 1651-en túl már "szántóföldé nélkül" cserélt gazdát.30 Fölszerelését "fürdősnek való vasfazekát", a fürdősmesterségbeli officinát mindennemű szerszámokkal és eszközökkel együtt", a "fördös professiobeli strandját vagyis officináját és a hozzávaló szerszámokat" a XVIII. században 250 forintra becsülték.

A fürdőhasználat és érvágás díját városi szabályzat31 állapította meg, de ilyen Szombathelyen nem maradt fenn. Fürödni lehetett kádban egyedül, kádban kettesben, és pádon. Vidékiek - "az kívöl való emberek" magasabb tarifa szerint fizetnek. A kiszolgálást a fürdős leány végezte.32

Hogyan-hogyan sem, a fürdőház 1614-ben már a város kezébe került, az adta el 1614-ben,33 majd 1622-ben34 azzal a kikötéssel, hogy a fürdős csak furdősnek adhatja el. 1653-ban a város visszavásárolta fürdőjét,35 majd 1668- ban újra eladta 75 tallérért, de a visszavásárlási jogot és hogy csak furdősnek adhatja gazdája el, még fenntartotta,36 de többet nem élt vele, úgyhogy ezentúl a fürdő magántulajdonba ment át.

Míg városi tulajdon volt, évi 10 forint volt a bére.37

Mivel "sehol egész Magyarországon egy városban többet egy fürdősnél be nem vesznek"38 - legalább is a XVIII. század előtt - a kevés fürdős még kevesebb céhbe egyesült. A szombathelyiek - és a rohonciak - a soproni céhnek voltak vidéki tagjai39 és a soproni céh articulusaival éltek.40

minis, praestim in tecto occurrentibus, suis sumptibus... praeterea, ut cum aliquem ex servitoribus mostris morbo labore contiquerit, eum visitare, lavare, venam incidere, cucurbitas applicare et generaliter omnem eius curam habere teneantur". Megparancsolja tehát officialisának és a szombathelyi bírónak, a fürdőst "in praefata domo balneatoria pacifice conservare... teneamini". (1599. jan. 15. Sabaria.)

28 1651-ben a Piarczon (SZV. Prot. 1648/51. 270.); 1668-ban a Gyöngyös utcában (SZV. Prot 1668/72. 8.); 1673-ban a Piarci utcában Magyaróssy Adám és Németh alr. Kovács György házai között (SZV. Prot 1672/78. 180.); 1693-ban "a Gyöngyös utcán, a város és a prépostság házai között" (SZV. Prot. 1689/93. 281.).

29 Csepregen is, vö. FARKAS 1887. 139. Említi az ottani fürdőházhoz tartozó földeket és réteket 1631-ben.

30 1651-ben "szántóföldé nélkül" adták el. (SZV. Prot. 1648/51. 270.); 1668-ban a város is "szántóföldé és adója nélkül" adta tovább a fürdőházat. (SZV. Prot. 1668/72. 8.)

31 A cscprcgi fürdőszabályzatot közli 1631-ből és 1636-ból FARKAS 1887. 139-141. Uo. hivatkozik a kőszegi és a locsraándi fürdő árakra is. 1630-ból a soproni és balfi fürdő díjszabását KOLOZSVÁRI-ÓVÁRI 1904. 166-182.

32 "és a mosólánynak is ad 1 dénárt". FARKAS 1887. 141.

33 SZV. Prot 1612/14. 249. A vétel ára 60 magyar frt volt.

34 SZV. Prot. 1620/23. 55. A vételár 40 magyar fit.

35 SZV. Prot. 1651/54. 292.

36 SZV. Prot. 1668/72. 8.

37 Az árendát SZV. Prot. 1650. jelzésű kötet és SZV. Prot. 1661/64. 216.

38 SCHWARTZ 1891. 284. idézi az esztergomi borbély céh szabályainak 18. pontját 1597-ből. Vö. a soproni fürdős céh articulusaival is: SZV. Prot. 1726/36. 55-56.

39 1728. a rohonci Raiter Mátyás és a szombathelyi Ferber Mihály együtt mutatják be a szombathelyi városi tanácsnak "a sopronyi Fürdős Czéhnek" privilégiumait és Articuhisait. SZV. Prot. 1726/36. 55-56. Dr. Házi Jenő szives közlése szerint a borbély és fürdősök Sopronban közös céhet alkottak. (1949. jan. 31.)

40 SZV. Prot. 1726/36. 56.

389