Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
2. A város környéke
Első említésével 1264-ben találkozunk.* Akkor Lippoldus mosoni cívis birtoka volt, IV. Béla adománya. Azelőtt a mosoni vár földje volt.19 1565-ben, - de már 1360-ban, mint Bányafölde határjárásában olvashatjuk, a szombathelyi határhoz számították20 - 18 egy telkes lakója van: Kys Vince, Sythew Jakab, Chakany Boldizsár, Hegedős Márton, Nagy János, Pap Jakab, Goztony Bálint, Kuchar Benedek, Matyka István, Mezleny Péter, Chemy Farkas, J. Kelemen, Kertez Mihály, Kys György, Zekerwe Kálmán, Zakach Lukács, Zekerös Márton és Zalay Mihály. Földjük, rétjük ellenében szolgálnak a várhoz: búzát gyomlálnak, mosnak és rostálnak, 3 napon aratnak, 3 nap szénát hordanak és levelet hordanak. Húsvétkor egyenkint 4 tojást és egy bécsi dénárt, Szent Györgykor egy-egy sajtot, pünkösdkor egy szalonnát vagy helyette 8 dénárt, Szent Lőrinckor egyenkint egy tyúkot és egy kenyeret, Szent Mihálykor mindegyik 10 [...olvashatatlan], aratáskor dézsmát, kepénkint egy köböl gabonát tartoznak adni. Tartoznak 3 nap kaszálni és 3 nap szénát hordani, szőlőszedés idején mindegyik egy-egy hordó bort a várba szállítani. Karácsonykor mindegyik egyegy szekér fát bevinni és ha a kertek kerítése megromlik, azt megjavítani.21 Pár évvel később, 1572-ben - Listhy püspök korában - már csak 13 egytelkes zsellér (inquilinus) élt ott és 4 telek pusztán állott. Egytelkesek: Nagy Bálint, Lazy Jakab, Dozmaty Benedek, Horváth János, Ispán Jakab, Szekeres Márton, Balogh Márton, Kis Gergely, Csémy Farkas özvegye, Kuthy Miklós, Nagy Mihály, Bencze Ambrus özvegye és Szabó Kálmán. Puszta volt: Zalay György, Zakács Ferenc özvegye, N. Boldizsár és Meszleny Péter telke. Nem fizettek sem tizedet (ffugum et bladorum), sem censust, sem királyi dicát, de mindenféle munkával tartoztak a várhoz egész éven át, azonkívül a közeli helyekre - pl. Újvár, Rohonc, Pornó, stb. - leveleket hordani tartoztak, ha szükség volt reá.22 A lakosság ilyen hirtelen kicserélődése, a pusztatelkek megjelenése, a terhek csökkenése arra vallanak, hogy a falut valami csapás, valószínűleg pestis pusztította. 1577-ben 14 zsellér család lakja, neve után ítélve mind magyar. Van 3 puszta hely is. Adót nem fizetnek, csak a várnak szolgálnak és levelet hordoznak ha kell a szomszédos helyekre.23 1592-ben Arany as Perinthnek nevezi az urbárium. Ekkor zsellérközség, zsellérei 24-24 kis hold földet művelnek, zsellér munkát, gyalog robotot adnak a várhoz, de se dicát, se censust nem tartoznak adni.24 19 20 21 22 23 24 AUO 1870. 89. "Lippoldus civis Musuniensis... supplicavit, quod cura villa Perun, quam a Castro Musuniensi exemptam sibi contulimus" és SZENTPÉTERY 1930. 1399.; OL. Dl. 558. a győri püspök 1313-iki átiratában, melyet Szhely város kérésére adott ki. "per quam itur a praedicta villa Kyszculeus in civitatem Sabaria et per eandem plagam occidentalem a parte cuiusdam vici Prenth vocati in dicta Sabaria situati..." KÖRMEND. Maioratus. Szőkefölde, lad. 10. n. 1. OL.U. etC.f. 119. n. 1.(1565). OL.U. etC.f. 51. n. 4. OL. U. et C. f. 119. n. 4. "Extractus ex Urbario sive Conscriptione... post obitum... Johannis Listhy". GYP. Capsa Y. f. XII. n. 1. és OL. U. et C. f. 119. n. 6. 37
