Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
14. A város szerzetesrendjei
A város nevében Hetéssy András bíró és Nyilas Borbély István esküdt már másnap tiltakoztak az ellen, hogy a püspök a város plébániatemplomát és a hozzátartozó parochiát eladományozta és a domonkosok ellen, hogy azt a püspöktől elfogadták.122 Természetesen csak jogfenntartásról volt szó, de beletörődni csak úgy, szó nélkül, tiltakozás nélkül mégsem lehetett. 1. A templom amelyet megkaptak az ősrégi, többször átépített, ezidőben éppen gót stílusú tégla épület volt, nem éppen kicsiny. Az 1592. évi urbárium szerint hat oltár volt benne.123 Egyik oltára Szent Katalin tiszteletére volt szentelve és 1504-ben Benedek volt az oltár rektora.124 A templomot kert vette körül, tornya nem volt, de könyvtára igen.125 Nemrégiben - 1626-28 közt - restaurálta a város, de az egész XVII. századon át javítgatásra szorult,126 míg végre egy áldozatkész, buzgó asszony, Erdődy György grófilé, szül. Batthyány Erzsébet jóvoltából és áldozatkészségéből 1668-1674 között barokk stílusban elkészült az új templom, a régi helyén.127 Ez időben épült hozzá tornya is.128 Kripta már a XVI. században is volt alatta, de a XVII. században újat építettek hozzá.129 2. A plébániaház - az 1592-i urbárium szerint - elég nagy, de már akkor elhanyagolt épület volt.130 Utolsó plébánosai a saját szentmártoni házukban laktak inkább, rendbehozatalára nem vállalkoztak. Alighanem gótikus épület volt még, csak úgy mint a kertben különálló egykori káplánház.131 Ugyanilyen elhanyagolt állapotban van nagy és termékeny kertje is. Helyébe - ugyancsak Batthyány Erzsébet grófilő - egy új konventet tervezett. A Szalay János könyvében közölt kép szerint132 a templom déli oldalán volna az emeletes konvent, mely egy udvart (quadrumot) venne körül. A templommal két földszintes épületszámy kötné össze. Ebben a formában a terv sosem került kivitelre, mert a templommal párhuzamos, negyedik, északi oldal helyén csak kőfal áll ma is. 122 VKH. Prot. 1638. n. 123. 1 Gyp Capsa Y. f. XII. n. 1.; 1614. "a Sz. Márton egyházában vagion egy oltár, all széliül, középben épülve", ez az ötvös céhé. SZM. 316. sz.; 1615. az ötvösök oltáráról mondják "unum vetus altare versus meridiem mediocri modo extructum". SZM. 304. sz. (Vö. HTA 1940. 140.) 124 GALGÓCZ. Lad. 47. f. 1. n. 7. 125 i493_tan említik "ad dotem plebanatus S. Martini". Gr. GALGÓCZ. Lad. 47. f. 1. n. 7. (Iványi Béla egy. tanár szívességéből) 0 1655. nov. 26. A szentmártoni domonkosok sárvári malmukat zálogba adják 300 talléréit ti. erre "volentes fabricae Ecclediae S. Martini... sucurrere éc structuram ceptam continuare..." SZD. 69. sz. ^2^ 1668. márc. 10. levelében vállalja az építés költségeit. SZD. 93. sz. ° 1659. Pápay Szabó István özvegye 2 irtot hagy végrendeletében a szentmártoni torony épületére. SZV. Test. f. A. n. 13.; "a domonkosok építettek ugyan tornyot, de rendesen csak egyet és az nem áll a templom elején, hanem a szentély közelében... a rendi istentiszteletnek a harangozásra vonatkozó előírásai szerint". SZŐNYI 1933. 19. y Hell Géza mérnök felvételein jól látható a kripták "boltok" toldozgatása. 130 gyp. Capsa Y. f. XII. n. 1. "Domus parochialis non est contemnenda et bene aedificata eaque paulatim met, si eam parochus inhabitare noluerit. Habet quandam aliam domum Parochus modernus, primam ab arce versus aquilonem, quae dicitur olim fuisse parochialis B. Mariae Virginis Castrensis". 131 SZD. 3. sz. * 2 SZALAY J. 1938. 19. A rézlemezt kétszer használták fel. Először egy bulla szövegét vésték rá, aztán a másik oldalára a szentmártoni konvent képzeleti képét metszette rá: Herrman se. Graecy. 372
