Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

6. A város jogi helyzete

1. Privilégiumai Szombathely privilégiumai A középkorban három nevével találkozunk: Sabaria, Steinamanger és Szombathely. Az első - Sabaria - még a római korból származik. A másik - Steinamanger - először tudomásom szerint a hazai okleveles anyagban a XIV. században fordul elő. A harmadik, magyar nevével - Szombathely - 1240-ben találkozunk először, ez azokhoz a helynevekhez tartozik, melyeket a hét napjaiból alkottak. Ezek - a vásámapját jelölték. Miután pedig a régi vásárok napja vasárnapra esett; a vasárnapi vásárokat [...] törvénye tette át hétköznapra, városunk magyar neve tehát elárulja: 1. hogy vására már volt 2. hogy a vására - eredetileg - szombatra esett 3. mivel a helynevekből alakult városnevek divatja... századra esik,1 vásárja már a XII. (?) században volt. "IV. Béla előtt nálunk tudatos várospolitikáról szó sem lehet" "földesúri városok alapításáról persze még kevésbé lehet szó nálunk ez időben (11-12. század), bár tagadhatatlan, hogy a lehetősége meg volt", viszont "kétségtelen, hogy a IV. Béla féle tudatos várospolitika előtt is elég szép számmal voltak már városok Magyarországon" írja Pleidl.2 "A magyar városok túlnyomó részének gazdasági alapjai még IV. Béla korát követő évtizedekben, sőt évszázadokban is mező és szőlőgazdálkodáson nyugodtak" és "a magyar királyok is - legalább az Árpád-korban nem annyira ipari és kereskedelmi kiváltságokkal, mint inkább foldadományokkal véltek a magyar városok számára biztos anyagi bázist teremteni". Ugyanez Szombathely története is. Lehet, hogy a római kortól a XIII. századig folytonosan volt. Lakossága - legalább is a XIII. századig a szombathelyi vár magyar cíviseiből került ki, bizonyítja magyar neve, és hogy első említésével 1240-ben találkozunk. De akár a tatárjárás pusztítása miatt, akár a győri püspök gazdasági politikája következtében a XIII. században idegen - bizonnyal német - telepeseket - hospes - hozott a város alatti településbe. Ezek a vendégek - hospes - 1264-ben jöttek és kb. ugyanekkor a király nekik adta a mosoni vár erdőóvóinak Kál nevű földje felét, amely Perint és a szombathelyi hospesek birtoka között feküdt. A király már 1264-ben említi a villa hospium de 1 KERTÉSZ 1939. 2 PLEIDEL1934. 210

Next

/
Oldalképek
Tartalom