Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

5. A városi céhek és egyéb foglalkozások

1. A szabályzat szerint a céh templomául a szentmártoni parochiális egyház szolgál, melynek közepén van egy oltár. Ezt fogják ők ellátni minden istentisztelethez szükséges felszereléssel, gondoskodni tartoznak oltárterítőről, antipendiumról, gyertyákról, oltárképről, stb.

Minden hónapban, újhold vasárnapján misét tartanak, ekkor két ifjú mester segédkezik a papnak. Ezenkívül Szent Márton napján - aki itt született - és Halottak napján is meg kell jelennie a templomban az egész céhnek.

2. Mindenszentek napján az egész céh megjelenik a céhmester (supremus magister) házánál. Űrnapján az egész céh résztvesz a körmeneten, fegyveresen és 2 gyertyával kíséri a Szentséget. Aki ezt elmulasztja, 100 pénzt és egy font viaszt fizet. Saját zászlajuk alatt vonulnak fel és rendben, hogy másokat ne zavarjanak meg. Ez nap a céhmester ebédet ad, melyen három fogás étel és egy urna bor kerül asztalra.

3. A céhládának két kulcsa legyen, egyik a céhmestemél, a másik az atyamesternél. A ládában őrizzék a céh összes pénzét. Szilveszter napján, választják az új céhmestert, mindig csak egyet, aki ott az egész céh előtt esküt tesz. Aki a céhmester meghívására - mikor táblát köröztet - nem jelenik meg, vagy elkésik, 100 pénzt és 1 font viaszt fizet.

4. Az a legény, aki mester akar lenni, akár helybeli, akár vidéki, nős, vagy nőtlen, keresse meg a céhet és mutassa be iratait, hol és kinél tanult mesterséget, kitöltötte-e a tanulási időt és tisztességes szülők törvényes ivadéka. Aztán fizessen le 2 forintot az oltárra, 100 pénzt a mesternek és esküdjék be a céhnek. Aztán a mesterek jelenlétében szabjon ki egy pár térdig érő sarut és egy pár német cipőt, és közben tartsa jól a mestereket gyertyagyújtásig. Ha munkáját megfelelőnek találják, a céh tartozik őt felvenni a mesterek közé, ha nem, menjen máshova és tanuljon tovább. Aztán adjon egy becsületes ebédet, melyen minden mester megjelenik és azok, akiket azok magukkal hoztak, adjon fel tizenkét fogást. Hogy a fogások megfelelő mennyiségűek és jól vannak elkészítve, két ifjúmester ellenőrzi. Ha nem volna megfelelő az ebéd, minden költekezése hiábavaló volt. Az ebéden az inasok (novi discipuli), legények (servitores) és az ifjúmesterek szolgálnak fel. Ha valaki kidönti a bort, az asztalt bemocskolja, vagy illetlenül viseli magát, száz pénzt és 1 font viaszt fizet a mesternek. Aki engedély nélkül távozik az asztaltól, ugyanannyit fizessen. Aki a mesterek közül valakit megsért vagy másokat összeveszejt, 4 forintot fizessen.

5. Minden mester tartozik egy éven belül megházasodni. Aki vargamester özvegyét vagy leányát veszi el, fél ebédet és fél font viaszt tartozik adni. Mester, akit meggyanúsítottak, nem űzheti a mesterségét, míg nem tisztázta magát a céh előtt. Ha tisztázta, az egész céh mindenben tartozik őt támogatni és védelmezni. Az elhunyt mester özvegye folytathatja mesterségét, míg férjhez nem megy. Addig egy legényre is van jussa. Beteg mester mellé - virrasztásra - a céhmester 2 mestert rendeljen ki, minden éjjel. Ezek a virrasztásért a céhládából 8 magyar dénárt kapnak. De aki nem megy virrasztani a céhmester parancsára, 100 pénzt és 1 font viaszt fizet. Ha meghal, az egész céh gyertyákkal kísérje ki a temetőbe. Özvegyét és

205