Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
1. A város területe
rézgömbre volt erősítve a város védszentjének, Szent Mártonnak képe.52 A város tornya mellett állott a Baktor ház,53 a városhadnagya és hajdúinak tartózkodási helye. Emellé épült - a XVIII. századi pestis emlékére - a város kápolnája.54 Ugyancsak a Piarcon és a Karicsában állottak a városi mészárszékek, eleinte fabódék, utóbb állandó épületek.55 Mivel a várost körös-körül árok vette körül, minden kapunál volt híd. A Gyöngyös hídját - a Gyöngyösi kapunál56 és a Sidó hidat, mely a Forró utcai kertek alatt vezetett át a Gyöngyösön, a XVII. század második felében említik először okmányaink.57 Gyaloghíd volt.58 Ennek fenntartása a szőllősi uradalom terhe volt már a XVI. században is.59 A Perinten - vagy mint régebben nevezték az Arany vizén - át a kiskaricsai úton vezetett a "Város gyaloghidja"60 és valahol följebb az oladi gyaloghíd.61 Az utcákat nem kövezték, de ha nagyon elromlottak; - esetleg a megye felszólítására - rőzsével, földdel kijavították.62 Ugyanígy közmunkával hozták rendbe a hidakat,63 töltéseket,64 a patakok medrét65 és a piarci tavakat is. 52 KÁRPÁTI 1894. 199. 53 1689. ápr. 2. "a Piarczi város tornya mellett levő Baktorhazban vittek, ott lanczra tévén, harmadfel napig tartottak fogva, azon Baktorhazbol viszont a nevezett Piarczi Varostomya ala tettek", panaszkodik Fanyak aliter Csizmazia Jakab. SZV. Prot 1686/89. 411.; 1664-ben - mikor még 4 városi hajdú volt - elrendeli a város, hogy éjjel kettesével járják az utcákat. Ha a hadnagy mind a négyet a Baktorházban találja, akár ébren, akár alva, büntetésül a toronyba csukássá őket. SZV. Prot. 1661/64. 34.; 1669-ben a város leszállítja a "garabont" vagy "baktorok" számát háromra. Az egyik nappal van szolgálatban a bíró házánál, a másik éjfélig őrzi a tornyot, a harmadik éjfél után. De aki nappal tett szolgálatot, az is a toronyban alugyék, hogy segítségükre lehessen. SZV. Prot 1668/72. 136. 54 1712-ben határozta el a város, hogy megépítteti és 1713-ban már készen állott a kápolna. SZV. Prot 1712/16. 136. 55 SZV. Prot. 1672/78. 268. (1675). 56 1667. "gyaloghíd" SZV. Prot. 1664/68.411. 57 1583. "circa pontem Sydohid". VKH. Litt Instr. f. 77. n. 47.; 1643. máj. 16. "Certam particulam terre communis oppidanorum Sabariensium vulgo Geoph nuncupatam penes pontem Sidohid apellatum, aplaga orientali sitam". VKH. Prot. 1643. n. 146.; 1646. máj. 25. Sidóhídig kergettek a Szőllősiek egy garázda katonát. KÖRMEND. Miss. Erdődy György 1646. máj. 26. levele melléklete; 1664. "az zsidó hídnál való kert elejét kiki... felárkolja". SZV. Prot 1664/68. 12. (KOLOZSVÁRI-ÓVÁRI 1904. 263.); 1667. márc. 11. "egy kis darab rét, ott Sidó hid előtt. VKH. Prot 1667. n. 105.; Még 1698-ban is állott. SZV. Prot. 1693/1700. 270.1659. 58 1620. "Sido gyaloghíd". SZV. Prot 1618/20. 277. 59 1620. "Mivelhogy az Erdeody urak a memoria hominum a Sido gyaloghidat tartottak csinalassal". SZV. Prot 1618/20.277. 60 1659. SZV. Prot. 1658/61. 21. 61 1677. szept. 4. Sax Pál az oladi gyaloghíd felől futott valaki szekere elé és szerencsétlenséget okozott. SZV. Prot 1672/78. 678. 62 1611. "Item végezték közönséges akaratbul, hogy az varos körül való töltéseket, ahun utak vannak, azokat mind megsepeijek". SZV. Prot. 1610/12. 320.; 1664. dec. 4. A bíró a "Középút" csinálására két utca népét vezényli ki. Mindenki köteles ágakat hozni hozzá. SZV. Prot 1664/68. 20. 1611. "Item végezték közönséges akaratbul, hogy az sokadalom elmúlván, az töltesnek es az hídnak megepülesere mind egesz varostul, egy nap egy ucza nepe menjen reá, annak utana más ucza, masnap barmos es barmatlan ember egyenlőkepen, valameddig az munka el nem végeztetik”. SZV. Prot. 1610/12. 320. (Vö. KOLOZSVÁRI-ÓVÁRI 1904. 131.) 1614. ápr. 27. "Az töltés es az Varos molna felöl azt végezték, hogy biro uram reá parancsoljon utsza számra". SZV. Prot 1614/16. 7. (Vö. KOLOZSVÁRI-ÓVÁRI 1904. 138.); 1625. Aki a töltés csinálásról elmarad, 1 frton maradjon. SZV. Prot 1623/26.185. 17
