Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
5. A városi céhek és egyéb foglalkozások
mely az ausztriai, sőt Sopron megye nyugati molnárainak szabályzatától erősen eltér.270 Eszerint a céhmestert 3 évre választották, utóbb - a XVII. század második felében - a megye is "velek választ"; a céhnek 12 esküdtje van és mindegyiknek "különb bizonyos és magán való pecséttyek". Malombérleti szerződést szerezni - "szerződést kötni" - csak a céhmestert és esküdtek előtt lehet. A mesterek tartoznak egymás segítségére lenni, "az szükséges gátlásra, mely avagy elvágotot vagy elsüllyedet és megromlott". Vasárnap "jó regveltül fogva 12 óráig ne légyen szabad egy malomban is örleni". Az őrlés díja 10%, kása vagy törő molnár azonban egy köböl köles után fél köböl tiszta kását tartozik adni. A molnár inasok "rendi" szerint: az inas 3 évig szolgál; szegődéskor kap mesterétől morvái dolmányt és nadrágot, szűrt és elégséges fehérruházatot. Tanulóideje elteltével levelet kap "az ő mesterétől" "az Czéhmester és Esküitek előtt" és "az mellé az ő mesterségéhez való fejszét". Mester azonban saját fiának nem adhat szabadítólevelet. Mikor a felszabadult inas elhagyja mesterét, "akkor az mester tartozzék edgy tisztességes ebéddel azoknak a mestereknek, akik előtt föl szabadíttya és az fölszabadult inas Magyarországi fél vödör borral tartozzék az mestereknek, az kik előtt föl szabadult". A malom harmados vagy negyedes volt (ennyit kapott a molnár a jövedelemből), "heti fertált" nem vehetett, de "ha valamely Gazda az ő molnárjának jóakarattyából a közből való élést avagy heti fertályt megengedi (tehát a harmadon vagy negyeden felül is fizet molnárjának) szabad legyen vele".271 A molnár tartozik "malomhájjal", övé viszont a malom por fele, másik fele a "földesúré". "Ha valami malomhoz való vass szerszám csináltatik, annak munkáját a közbül köll megfizetni", ennek "rovássá fele az földes úrnál, fele pediglen az Molnár mesternél légyen".272 Mint látjuk, a molnárcéh szervezete erősen elüt a többi céhekéitől. A szombathelyi molnárok 1703-ig, az asztaloscéh megalakulásáig asztalos munkát is végezhettek, készíthettek koporsót,273 maguk építették a malmot is, "az mi fejszével való munka lészen, ő tartozik felépíteni, a molnár és az Város tartozik segítséget melléje adni és fával is, küvel is, vasszerszámmal az Város 270 EK. Kézirattár. Egy III. Ferdinand korából származó pótlék Esterházy Miklóstól: 2, 6, 7, 8. pont. (Összesen 10 pontból áll). Egy német Müllner Ordnung, Anhengige Artikel der Niederösterreichische Landen, Wien. 1576. KÖRMEND. Teljesen eltér a magyartól, fóleg a borivással foglalkozik. Az egyik szombathelyi malom is harmados volt. 272 EK., Kézirattár XL. 1. sz. 273 SÁGHELYI 1938. 454. közli a szombathelyi asztalosok és üvegesek céhszabályait. Vö. Art. 16. pontját Eredetije EK. Kézirattár IV. 6. sz. Összehasonlításul: TAKÁTS 1915. 422.) 173
