Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
5. A városi céhek és egyéb foglalkozások
"Az északi műveltségi területeken, különösen a germánoknál a kallás(nál)... a szövetet bunkófélével verték."100 "A kallómalmok germán területről terjednek el a román és szláv népek közt."101 "váltóműves = rendelésre készült".102 Szűiposztó készítő = csapómester103 Erdélyben 1378-ban, Debrecenben 1440-ben említik először céhjüket.104 A szombathelyi csapócéhről először a XVII. század közepén hallunk. Csapó névvel sem találkozunk a XVI. században nálunk,105 a XVII. században annál gyakoribb vezetéknév helyett a foglalkozás megjelölésére.106 Először 1639-ben olvassuk, hogy a város megengedi a csapóknak, hogy "a maguk költségén és a Város földjén" kallót építhetnek. "Mi legyen az Város jussa és igassága azon kallóban", majd utóbb állapítják meg.107 1654-ben Csapó Gergely, Szecsődy Csapó György, Ágh Csapó Benedek és 2 csapólegény szerepel.108 Mivel nyilvánvaló volt, hogy a céh megalakulása előtt is voltak Szombathelyen csapók, a szűröket valahová el kellett szállítani kallani, aminthogy a debreceniek is messzefoldön béreltek vagy vettek kallókat és odahordották a szűröket. Lehetséges, hogy a szőkeföldi kallót használták, mert 1667-ben olvasunk egy ottani kallóról, mely a malom mellett állott.109 1640-ben értesülünk a városi kalló "először lett fölépítéséről".110 Ez a kalló a Balogh molnán felül, néhai (Gazdag) Fülöp Mester házán alul a Gyöngyösön állott,111 már 1642-ben alapos javításra szorult, mert a csapók ennek saját költségükön való javítása fejében 1644. Szent György napig ingyen használhatták.112 A kalló eleinte városi kezelésben állott. 1661-ben szűrönkint 10 dénárt kellett fizetniük a csapóknak.113 Utóbb bérbe vették a kallót. 1664. szeptember 3-án a város és a kámoni nemesek megegyeznek a város kallója fölött. Le kellett volna ugyan rombolni a kallót, amely magas vize miatt sok 100 BARTHA 1939. 40. 101 BARTHA 1939.41. 102 BARTHA 1939. 72. 103 SZÁDECZKY 1913/a. 12. 104 BARTHA 1939. 34. 103, A XVI. századi lakosság általam összeállított névsorában egy sincs a kb. 800 szombathelyi polgámév között. Talán a XVI. században olyan sokat szerplő foglalkozásnév, a Cserge volt a Csapók régibb neve. 10 ily nevű polgárt ismerek 1548-1600 közti időből. Csepregben 1593-ból ismerünk egy Csapó nevű embert. (FARKAS 1887.71.) 106 TAKÁTS 1917. 238. "A magyarok mód nélkül kedvelik a mesteremberek vezetéknevének elhagyását s a mesterségük után való elnevezését". Roussel Péter tokaji és szendrői főkapitány 1574. leveléből. 107 SZV. Prot 1636/40. 200. 108 SZV. Prot. 1651/54. 332. 109 Káldy Ferenc szőkeföldi birtokán, a Négyesmalom mellett "vagyon egy kalló egy kerekkel, az is ép, hanem födele rossz". VKH. Prot 1667. n. 105. 110 SZV. Prot 1636/40. 200. (külön cédulán) és 1640. ápr. 29. a generális gyűlés határozata, hogy a bíró tartsa rendben a kallót SZV. Prot. 1640/44. 17. 111 SZV. Prot 1640/44. 253. 112 SZV. Prot 1640/44. 200. "A kalló jövedelme minden szűr után 10 d. SZV. Prot. 1650. (lapszámozatlan ez a kötet) (Fehér bőrkötésű tábláján az 1650. évszám van). 153
