Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

5. A városi céhek és egyéb foglalkozások

2. Az asztalosok és üveggyártók céhe

Asztalgyártó, asztalos szavunk ugyan középkori, de asztaloscéhhel a XVI. század előtt nem találkozunk.40 A szombathelyi ilyen céh tehát a régebbiek közé tartozik.

Szombathely városa 1703. június 3-án helybenhagyta a rohonci asztaloscéh 1681. április 3-án kelt - németből magyarra fordított - articulusait, három szombathelyi asztalosmester, több legény és egy üveggyártó kérésére.

Az articulus szerint:

1. A céh védőszentje Szent János apostol és evangélista. A céh minden tagja - mester vagy legény - tartozik részt venni: az úmapi és a búzaszentelőkor tartani szokott processióban, egy font viasz büntetés terhe alatt. Ha nyolc mestere lesz a céhnek, böcsületes zászlót fognak csináltatni, azt a parochiális szentegyházban őrizni és a körmeneteken hordozni. Minden vasár- és ünnepnap tartoznak az isteni szolgálaton részt venni és praedicációt hallgatni.

2. Ha valaki mester akar lenni, tartozik először megházasodni, aztán szándékát bejelenteni a bíró és tanács előtt, a céhben felmutatni nemzetség és tanulólevelét, egy ideig vándorolni, Szombathelyen egy esztendeig dolgozni, "hogi Ember megláthassa, ha iol értie a mesterséget".

3. Azután kövesse a céhet, adjon egy uzsonnát, amelyen a bíró és két tanácsos is jelen legyen "nagiob Bizonysághnak okáért", végül fizessen

a. 10 forintot a céhládájába "a Mester darabért avagi remek Csinálás helyett"

b. 1 forintot a parochiális szentegyháznak,

c. 1 forintot a bírónak,

d. 25 forintot mesterebéd helyett a céh számára.

Ha mindezt egy éven belül meg nem fizeti "büntetődjék" a céh szokása szerint.

4. A céhmestert egy évre választják, ő őrzi a céh ládáját és tölti be az atyamester tisztjét is.

5. Minden 4 hétben minden legény és mester jelenjék meg beírásra a céh és atyamesternél és fizessen 6-6 krajcárt (2-2 garast), amelyből 2-2 krajcár a céhládájába jár.

6. Ha 12 órára nem lenne ott, 2 garas a birsága.

7. Aki más mestert böcstelen szókkal illetne és meg nem bizonyíthatná, büntesse meg a bíró is, a céh is.

40 Legrégibb előttem ismert hazai asztaloscéhek: 1520. Nagyszeben, 1523. Brassó, 1600. Lőcse, 1606. Késmárk, 1615. Marosvásárhely, 1631. Nagyszeben, 1631. Segesvár, 1641. Körmöcbánya, 1677. Veszprém, 1680. Léka, 1681. Rohonc, 1691. Trencsén, stb. SZÁDECZKY 1913/a.; SÁGHELYI 1938. 454. stb.

146