Géfin Gyula: A romkert feltárása (1938-1943) - Acta Savariensia 6. (Szombathely, 1992)

Géfin Gyula 1889-1973 (Kádár Zoltán)

GÉFIN GYULA (1889-1973) A magyar régészeti kutatásban, a lelőhelyek feltárásában kezdettől fogva oroszlánrészt vállaltak a római egyház buzgó papjai, hiszen hazánkban az archeológia megalapítói Schoenviesner István és Römer Flóris egyházi férfiak voltak. A múlt században tevékenykedő papok sorát századunkban újabbak folytatták: Esztergomban Lépőid Antal, Székesfehérvárott Marosi Arnold, Veszprémben Laczkó Dezső, Szombathelyen pedig Horváth Tibor Antal és Géfin Gyula. Géfin 1889. január 26-án született Celldömölkön. Teológiai tanulmányait Ausztriában végezte, 1912. július 26-án szentelték pappá Innsbruckban. Eleinte káplánként működött Királyfalván, majd a zalaegerszegi állami gimnázium hittanára lett (1914-1917). 1917-ben a szombathelyi Hittudományi Akadémia tanárává nevezték ki, három év múlva, 1920-ban már az említett intézmény aligazgatója lett, ebben a minőségében egészen az intézmény megszüntetéséig 1952-ig működött. 1927-től a szombathelyi püspöki könyvtár, a papnevelő intézeti könyvtár, továbbá a Herzan bíboros gyűjteményét tartalmazó könyvtár igazgatója lett. Az előbb említett munkakörök lehetővé tették Géfin Gyulának, hogy mélyebb bepillantást nyerhessen a szombathelyi egyházmegye történetére vonatkozó forrásanyagba, s így születhetett meg első, máig is alapvető munkája. "A Szombathelyi Egyházmegye története 1777-1935" a háromkötetes munka 1929-1935 közt jelent meg Szombathelyen. Géfin Gyula tudományos munkásságában döntő fordulat következett be 1938-ban, amikor megindultak a püspökkerti ásatások. Paulovics István egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom