Géfin Gyula: A romkert feltárása (1938-1943) - Acta Savariensia 6. (Szombathely, 1992)
A szemináriumi és püspöki kerti ásatások története (Géfin Gyula)
szabályos négyszögű tornyának 4,80 m nagyságú alapja, valamint a bejárat másik oldalát is őrző, hasonló méretű torony alapjának egy részlete is. A passio szavai és a leletek megdöbbentő módon fedik egymást, amennyiben az első bazilika, amelynek apszisa a megnagyobbított bazilika hajójában ma is látható, közvetlenül e két négyszögű toronnyal védett északi, tehát "soproni kapu" mellett feküdt oly közelségben, hogy a megnagyobbított bazilika új szentélye később már 22 egyenesen a keleti kaputorony alapján épült fel. (Más forrásból tudjuk, hogy a Kr. u. IV. század végén ez a kapu már nem volt használatban.) A már eddig is ismert és feltárt kikövezett, észak felé vezető, tehát "soproni” út tengelye pontosan e most feltárt négyszögű tornyok közti kapurés középpontjával esik össze. E két kapukijárat hosszú ideig szolgálta céljait. Eleinte csak kavicsos út vezetett rajta keresztül, miként ezt a 35-40 cm vastagságú hordott kavicsréteg elárulja. E kavicsréteg fölött hellyel-közzel még mutatkoznak a későbbi bazalt burkolat nyomai. Ez a megdönthetetlen régészeti adat teszi történelmi jelentőségűvé az ásatást, és egyben legékesebb példája a régészeti és a történeti adatok egyesítéséből leszűrt tudományos munkának... 1941. november 9. Vasárnap. Ignác Rózsa, Harsányi Lajos, Walló 1., Jeney F., stb. A scarbantiai kapu használaton kívüli volta Ammianus Marcellinus azon leírásán alapul, hogy II. Valentinianus a várost elhagyva ugyanazon a kapun volt kénytelen távozni, mint amelyen érkezett. Ammianus Marcellinus XXX, 5. 17. Ezt azután az a régészeti szituáció is megerősíteni látszott, hogy a "bazilika" sarka ráépült volna a kapu keleti tornyára, lehetetlenné téve ezáltal az úton való közlekedést. Lényegében ez a vélemény jelenik meg Paulovics István: Savaria- Szombathely topográfiája. (Az 1938-41. évi kutatások eredményei) Acta Savariensia 1. Szombathely, 1943.45. p. 107
