Géfin Gyula: A romkert feltárása (1938-1943) - Acta Savariensia 6. (Szombathely, 1992)

A szemináriumi és püspöki kerti ásatások története (Géfin Gyula)

1941. május 24. Szombat.

Paulovics István Géfin Gyulához: Június második felében hosszabb időre Savariába jön... Igen érdekes levelében két

pontban ellentmond Géfin Gyulának Szombathely váráról szóló 18

tanulmányát illetően:

1, A külső várfal aligha lehet az, amely a bazilika északi fala közelében vonul.

Az "erős" várnak nem lehetett ilyen silány fala. Lipp is

19

"roppant vastagságú" falról beszél a sorháznál. Ott a sorháznál a pincében a külső fal konstrukciója hasonlíthatatlanul szilárdabb. Kizárt dolog azután az is, hogy csak akkora tér lett volna a külső várfal és a várkastély között, hiszen akkor könnyen érhette volna lövedék. Márpedig sík területen, ahol a természet nem véd, erre mindig tekintettel voltak. Az a fal valamivel szerényebb, a várkörzetben levő építmény (amikről tudomásunk van) olyan építménynek a fala lehetett, amely talán közvetlenül az északi várfalhoz támaszkodik, annak erős fala mögött húzódott meg, hogy a lövedéket elkerülje. Ha van belső teraszfal és belső árok (már pedig van), akkor még ez sem áll meg, a külső fal még távolabb keresendő: nagyobb spátiumnak kell lennie.

2, A főépület nem lehetett csak egyemeletes... A források magas, toronyszerű, sokemeletes épületre vallanak (a török ostrom). Hogy Szily, Schoenvisner idejében már csak egyemeletes volt vagy csak első emeletét használták, az egészen mellékes. A Schoenvisner-féle rajz20 is inkább felhőkarcolóra (romokban heverő égbenyúló építményre) vall, semmint egy

Géfin Gyula: Szombathely vára. = Dunántúli Szemle, 8 (1941) 22-32,

177-189. p.

19

Lipp Vilmos: Szombathelyi közlemények VIII. = Archáeologiai Értesítő,

IV (1871) 184. p.

20

Schoenvisner, Stephanus: Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri novem. Pestini, 1791. 1. (kép).

100