Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

Anonymus ezen hódító-út leírásánál épp úgy elveti a súlykot, mint pl. Gelou „quidam Blacus“ esetében. Erre „a jelent a múltba visszavetítő hajlamára“ sokan rámutattak.56 Kora állapotának és eseményeinek előrevetítésében, különböző eredetű dolgok összevegyítésében azonban nem egyedülálló. Ugyanezt állapította meg Hóman Bálint Kézai hun krónikájáról is.57

A hun-monda Macrinus-ának neve Matrinus és Martinus (Thuróczynál) formában is szerepel.58 Kézainál a Pannóniával közeli kapcsolatban levő „Macrinus natione. Longobardus, urbe Sabaria oriundus.“ Eckhardt Sándor, aki idézett munkájában kimutatta a krónikáknak, köztük Kézai

Pannonhalma felé. — Az egyetlen, Pannonhalmához közelebb eső töltésvonulat, amelyet egykor tévesen római eredetű útnak véltek, a ménfő-csanak-ravazdi dombtetőn(!) húzódó töltés későbbi s azt az öregek vízduzzasztó (halastavas) gátrekesztések maradványának tartották (Lovas Elemér, Pannonhalma környéke az ó- és középkorban, A Pannonhalmi Szemle Könyvtára 3. sz., 1937, 7 és Pannonia római úthálózata Győr környékén. A Pannonhalmi Szemle Könyvtára 22. sz., 1937, 21 k ), — Egyetlen római vagy középkori „országos" jellegű út sem érintette Pannonhalmát. Az a két út pedig, amely kétfelől többkevesebb kilométerre elkerülte, Győrnél találkozott (Lásd Lovas E. idézett térképét!). Lovas e két útvonalat összekötő utat említ, amely „még a főmonostor dombjának északi oldalában elfordult a falu felé . . ." (A Pannonhalmi Szemle Könyvtára 3. sz., 1937, 12). — A honfoglalók különben sem mehettek volna Pannonhalmáról egyenesen Vasvárnak. „Honfoglalásáról van szó, tehát nagyobb kerülőt tettek, ezért tartott Veszprém elérése — még Anonymus szerint is — 14 napig. A Fertőn és Hanságon innen csak párnapos útról lehetett volna szó!

56 Hóman Bálint, A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII—XIII. századi leszármazóí. Budapest 1925, 45 k.: Anonymus „saját kora állapotainak visszavetítésével magyaráz régmúlt eseményeket és tényeket... a XI. századi Gesta római pásztoroknak nevezett pannoniai vlachjait, ... a korában Erdély délkeleti sarkán már egy emberöltő óta mindsűrűbben beszivárgó oláh pásztorokkal azonosítja."

Pais, Magyar Anonymus 130: „AN.-nak a jelent a múltba visszavetítő hajlama". Tamás Lajos, Rómaiak, Románok és Oláhok Dácia Trajánában. Bp. 1935, 209 kk.

57 A magyar hun-hagyomány 99.

58 Eckhardt Sándor, A pannóniai hun történet keletkezése. Századok LXII, 1928, kny. 29 kk.

43