Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

a IV. századnak, úgy szólván, egész második felét kitölti. Annak derekán, 357 körül tér vissza Galliából szülőföldjére (Sulp. Sev.: patria), amely akkor már megszentelt volt az első ismert magyarföldi vértanú emlékétől. Minden bizonnyal jól ismerte a Quirinus tiszteletére emelt ragyogó bazilikát, amely akkor esetleg már az arianusok birtokában lehetett. Tudjuk, hogy többször járt Trierben, Augusta Treverorum császári palotájában ismételten megfordult, így alkalma lehetett ezen nyugati császári székhelyt a dunavidéki tartományok ugyancsak nevezetes s éppen a IV. században nagy szerepet játszó császári rezidenciájával, Savariával összehasonlítani.7

II. A Szent Márton-városrész topográfiai helyzete.

Az 1938 óta folyó szombathelyi ásatások8 eredményeinek feldolgozásánál megállapíthattuk Savaria ősi római magvát: a korai (Kr. u. I. századi) colonia négyszögét, illetve a római megszállás idejebeli átmeneti castra-t, a későbbi városközpontot és IV. századi császári tartózkodási helyet, amely nagy vonásokban egyezett a középkori püspökvár erődített külső négyszögével. Ezen négyszöget K—Ny irányban átszelő római út vonalát a mai Nagykarutcának a Magyar-utcai végén beljebb eső (tehát régebbi) házsorai irányában (ősi Perint-átjáró!) állapítottuk meg. Az út (kövezettel, kanálissal) elő is került ásatásunk folyamán a székesegyház előtti téren a mai püspöki palota É—K

7 Trier is császári székhely, ahol Martinus fel is keresi I. Valentinianust, aki 375 telét a savariai császári palotában tölti. Ismételten instanciázott Trierben a császároknál. Többször vendégül látták őt és megkülönböztetett tiszteletben részesült.

8 Paulovics István, Savaria-Szombathely topográfiája. (Az 1938— 41, évi kutatások eredményei) Acta Savariensia 1, 1943,

Géfin Gyula, Szombathely vára. A Dunántúli Szemle könyvei 180, 1941.

8