Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

régészeti adatok támasztják alá, Martinus születési és későbbi működési helye Pannonia Superior tartomány fővárosa, mind pogány, mind keresztény időben nagy vallási központja2, az ókori kereszténység emlékeinek leggazdagabb magyarföldi lelőhelye, az arianizmus főfészke Colonia Claudia Savaria volt.

Mindkét vélemény azon elvitathatatlan tényből kénytelen kiindulni, hogy Martinus egykorú életrajzírójának, Sulpicius Severus-nak (De vita beati Martini című) műve szerint Pannóniának Sabaria „városában" született, Ez megdönthetetlen lévén a francia bencéseknek a pannonhalmi Szent Márton-kultuszhoz a középkorban egy másik Sabaríát kellett keresni, feltételezni, kitalálni, amelynek természetesen semmiféle ókori tárgyi vagy irodalmi alapja nincsen.

Középkori krónikásaink többé-kevésbbé kétségbe vonható megbízhatóságát s a Szent Márton körüli francia eredetű legendákat érintő újabb kutatások, valamint a legújabb szombathelyi ásatások, topográfiai kutatások eredményei fenti kérdésre is világosságot vetnek. Az így leszűrhető ténybeli adatok, leletek és maradványok alapján foglalkozunk alábbiakban a szombathelyi Szent Mártonegyház, illetőleg község eredetével, az ottani ókeresztény emlékekkel és maradványokkal.

A helyi hagyomány szerint a mai Szombathely (az antik Savaria vagy Sabaria) keleti, Szent Márton nevét viselő, külvárosában (1885-ig Szent Márton község!) született Tours példát adóan szentéletű püspöke Szent Márton, mégpedig az első ismert magyarföldi vértanú (Szent Quirinus) savaríai martíriuma utáni években (általánosan elfogadott vélemény szerint) 316-ban. Életéről egykorú

2 Paulovics István, Lapidarium Savaríense. Acta Savariensia 2. 1943, 20. és 51. k.

6