Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

Mivel a XVI. században — a török támadás első szakaszában — templomépítésről nem lehetett szó, a XV— XIV. században kellett, hogy épüljön és pedig gótikus stílusban, aminek több emlékét őrzi templomunk, s amit Írott adat is igazol.80

Egyenes záródású szentélye még régibb, mint a gótikus kibővítés, mert máig meglevő megcsonkított két támpillére utólag épült a keleti falhoz. A korbeli különbséget at is elárulja, hogy a támpillérnek kb. 50 cm magas lába van, ami a keleti falon hiányzik.

A szentély négyszögletű, 10.25 és 6.55 m belsőméretű, falvastagsága 80 cm. A szentély keleti fala közepén 1.02 m széles, 60 cm mély boltozott félkörös fülke emelkedik benne. Miután ez a bemélyedés a romántól kezdve semmilyen stílusba nem illik bele, régibb, ókeresztény emlékkel állunk szemben, amint ez a mű első részében olvastuk. Ezt igazolja sok ókeresztény emlék is, ami a templom közelében került elő.87

*

Összefoglalva a Szent Márton szombathelyi születe sére vonatkozó adatokat, sikerült bizonyítanunk, hogy

a) Szombathely plébániája 1638-ig a Szent Márton tiszteletére szentelt templom volt.

b) Szent Márton kútját 1360-ban már annyira ismerik, hogy határjárás kiindulópontjának veszik, és hogy

(Szhely, városi lev. Testam, f. A. n. 1.); 1659. Pápay Szabó István özvegye 2 frt-ot hagy a szentmártoni torony épületére. (Szhely, városi lev. Testam, f. A. n. 13.) stb.

““ 1924-ben a chorus megnagyobbítása alkalmával gótikus bolthajtás és gótikus ablakok kerültek elő. Lásd a zárda krónikájának 1924. június 4-én és 11-én kelt bejegyzéseit. — írott adatunk: A plébános kívánja, hogy temessék öt a Szentmártoni templomba „inter ciborium et altare in S. Martini Ecclesia '. (1616. ) Ciborium = a gótikus szentségtartó fülke! (Vasvári kápt, hit. lev. Liber Signaturarum.)

s7 Nagy Tibor 210.

75