Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

5. Ant. Bonfini — a Rerum Hungaricarum Decades szerzője — 1486 óta tartózkodott Mátyás király környezetében. 1503-ban halt meg Budán. Szombathelyről azt írta: „Sabaria vetusta quondam civitas, varia referens monumenta, quae cum divi Martini patria fuerit, non parum sibi religionis ab omnibus exegit".65

Hogy hol fekszik az ő Sabariája, pontosan meghatározza: „secundum Zaladiensem comitatum, ut aiunt Castriferrensis est, ad Noricos Vindelicosque spectans, ibique Sabaria est“.66 Hogy nézete a magyar királyi udvar hagyományát tükrözí-e vissza, vagy olasz eredetű, ránk nézve közömbös.

6. A szentmártoni plébániáról — bár mint az oklevevelek szövegéből kitűnik, régebbinek kell lennie — az első adatunk 1493-ból maradt reánk. „Stephanus, plebanus Sancti Martini de Sabbaría" egy oklevelet állít ki. Előadja, hogy egy pőrben többen összejöttek „ad dotem plebanatus S. Martini de Sabbaria" vagyis a szombathelyi Szent Márton plébánia könyvtárában.67

1504. márc. 25-én Szombathelyen a Szent Márton egyházban István plébános, a várbeli Boldogságos Szűz Mária egyházban Péter plébános hirdetnek ki egy kiközösítést, és pedig Kálmán a Szent András kórház mestere és Benedek a Szent Márton egyházbeli Szent Katalin oltár rectorának tanúskodása mellett.68

1509-ben újra említik „Stephanus presbiter, plebanus Ecclesíe S. Martini prope Zombathel‘'-t,69

Ez volt és ez maradt 1638-ig a város egyetlen plé- 05 * * 08

05 Decas I. Lib. 1. 375. (Fogéi—Iványi—Juhász kiadás.)

66 Decas I. Lib. 1. 380.

67 Orsz. Lev. Dl. 19. 991.

08 Gr. Erdődy levéltár, Galgóc, Lad. 47. fasc. 1. n. 7. (Iványi Béla szívességéből.)

89 Körmend, hg. Batthyány lev Acta Antiqua, Alm. 5. lad. 7. n. 164.

70