Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete - Acta Savariensia 4. (Szombathely, 1944)

ták a szombathelyi dominikánusokat, hogy ezt a hitet — jóhiszeműen — ők terjesztették el.57

A szombathelyi hagyományt igazoló, jó részt újabb adatokat a következőkben állíthatom össze:

1. A herefordi térkép. Miller K. a XIX. század végén egy csomó kéziratos térképet adott ki58, köztük a herefordit is. A térkép angol, a XIII. század második felében készült.

Ennek a térképnek egy darabját ismertette Bendefy László59 a Vasi Szemlében. A közölt szemelvényből nyilvánvaló, hogy a térkép csak a legismertebb helyeket tünteti fel, de Sabaría mellé —1 amelyik kétségtelenül Szombathelyt jelenti — odaírta: S. Martini, Tehát akkor Angliában úgy tudták, hogy a szent születési helye Szombathely.

2. Szent Márton kútjának említésével már 1360-ban találkozunk, Káldy István mester 1360-ban vísszapörölte a Vasmegyei Bányaföldet a győri püspöktől. Ekkor Bebek Imre országbíró elrendelte, hogy iktassák be őt annak birtokába és járják körül Bányafölde határait,<i0 A zalavárí konvent tett ennek a parancsnak eleget. Határjárása így kezdődik: „príma meta eiusdem inciperet a parte orientali a quibusdam salicibus, iuxta puteum S. Martini in civitate Sabarie lapidibus constructum et abhinc versus partem meridionalem tendendo pervenisset ad villam Kyszeuleus nominatam". Semmi kétség, hogy itt a Szombathely melletti Szent Mártonról van szó. Bizonyos az is, hogy Csánki Dezső — a Hunyadiak korának történeti 67

67 Monasteríologia: 27.

58 Miller K.: Mappae mundi. Die ältesten Weltkarten, 4 füzet Stuttgart, 1895. Korára: Encycl. Britannica is.

58 Szombathely neve a herefordi térképen. (Vasi Szemle, V 163—168.)

80 Körmend, hg. Batthyány lev. Maioratus, Szőkeföld lad. 10. n. 1

68