Kapossy János: Maulbertsch a szombathelyi püspöki palotában - Acta Savariensia 3. (Szombathely, 1943)

Hefele nagyterme — a maulbertschi mű foglalata — jellegzetes alkotása az öregedő mester stílusváltó korának (1. kép). Messze esik már a passaui érseki rezidencia játszi rokokó bájától, de még nem is a Palladio-tanulmányokból leszűrt klasszicizmus jelentkezése, mint a pozsonyi prímási palota nagyterme, majd később a szombathelyi székesegyház belseje. Átmeneti mű: lehiggadt, tartózkodó, komoly ünnepélyességű emeletes terem, a nyugodt falsíkok és egyenes vonalak visszatérő uralmával, bár a sarkok lekerekítésében és a mennyezet kiképzésében ott él még a régibb formavilág. Földszinti részét csüngő fűzérrel díszített ion pilaszterek tagolják klasszikus hármas ritmusú falmezőkre •—- egy-egy félköríves szélesebbet, amelyekben falképek tárulnak elénk és szárnyasajtók nyílnak, két laposan keretezett, keskenyebb fog közre —; a főbejárattal szemközti

kápolnája díszítésének teljes befejezéséhez. Viszont a feltevést, hogy a mennyezetkép Szily életében — legalább 1791-ig — nem készült el, valószínűsíti az a tény, hogy Schoenvisner, aki részletesen leírja a nagyterem freskódíszét, a Szent Pál terem Dorffmeister-festette képeit lelkendezve sorolja a kor legkiválóbb alkotásai közé s a házikápolna drága márványozását, tabernákulumát és alabastromfeszületét dicséri, egy szóval sem emlékszik meg a mennyezetről. (V. ö.: Schoenvisner: id. m. 379. 1.1

A mennyezet „plafondjának kifestését“ Vidra Ferdinánd „képész“ végezte. (V. ö.: Géiin: id. m. I. köt. 141. 1.) Vonatkozó nyugtáját 1847-ből, melynek három tétele közt a mennyezetkép 180 frt-tal szerepel, Géfin Gyula kutatásai hozták napfényre. (Jelenleg: püspöki levéltár IV, szekrény 5. fiók.) A ma látható mennyezetdísz viszont — az annunciatio, óaranylapon festett neorenaissance groteszk ornamentikával keretezve, amely stílustalanul illeszkedik az Interieur egészébe — Reissig Adolf festő-rajztanár szignált és gyenge müve az 1893. évből. (V. ö. Éber László: Művészeti Lexikon. Budapest. 1935. II. köt. 353. 1. — Évszám a szignaturán.) Csak behatóbb technikai vizsgálat dönthetné el, vájjon Reissig csupán restaurálta-e Vidra művét, vagy új kompozíciót festett. Az alsóbb rétegek vizsgálata tán megoldaná azt a kérdést is, volt-e valami díszítés a mennyezeten Vidra műve előtt, esetleg még Szily idejéből 1791 után, Maulbertschtől, Wínterhaldertől, vagy tán a szeminárium mennyezetképének mesterétől, Stefan Dorffmeistertől.

9