Paulovics István: Lapidarium Savariense - Acta Savariensia 2. (Szombathely, 1943)

feliratokat, amennyit csak tudott és a falba erősítette azokat.'3 Ez tehát az első rendezett kőtár e nagymultú helyen.

Az 1777-ben alapított szombathelyi egyházmegye első püspökének, felsőszopori Szily Jánosnak kulturális és művészeti tevékenysége Savaria kutatását és maradványait, főként lapidáris emlékeit illetően korszakos jelentőségű. Nagyszabású építkezései alkalmából éppen a legjobb helyei), a várkörzetben a XVIII. század végén nagyobb számmal kerülnek monumentális római kőemlékek felszínre. Savaria és Szombathely történetének megírását, főként pedig a savariai római kőemlékek képekkel is közölt tudományos leírását nem kisebb emberre, mint a magyar régészeti tudomány legnagyobb büszkeségére, Schoenvisner Istvánra bízza. Az omladozó régi vár Szily püspök építkezéseinek áldozata lesz.4 5 Schoenvisner még ott tanulmányozza a kőemlékek egy részét: Tabula... muro Veteris Arcis Episcopalis inserta;-' Lapis sub porta veteris Arcis Sabariensis.6 A nagyműveltségű főpap azonban ugyanekkor 1779—1783 között korának nemes stílusában épülő új rezidenciájának földszintjén megépíti az első magyarföldi múzeumot. Abban s annak udvarán helyezik el a lebontandó várból kiszedett s nagy építkezései (szeminárium, püspöki palota és új székesegyház) folyamán felszínre került újabb római emlékeket.

Korának szokásához híven — III. Károly bécsi udvari könyvtárának apulumi kőemlékekkel ékített előcsarnoka lebeghetett szemei előtt — méltó környezetben akarta elhelyezni a kőemlékeket. A házi kápolnán felül két dísz3 V. ö. Géfin Gyula, Szombathely vára, 1941, 9.

4 Monumentális kerek falai savariai ásatásaink kapcsán éppen most kerülnek ismét felszínre. E középkori várrom egyetlen rajzát is Schoenvisnernek köszönhetjük} i. m. 1. V. ö. Géfin, i. m.-t!

5 I. m. 47.

6 I. m. 53.

4